Günter Verheugen, az Európai Unió (EU) bővítésért felelős biztosa múlt héten Budapesten kizárta, hogy Brüsszel bármiféle kompromisszumra hajlandó lenne a közösség versenyjogi szabályaival összeegyeztethetetlen magyar fejlesztési adókedvezmények ügyében (Figyelő, 2002/29. szám).
KIÚTKERESÉS. Ám egy dolog a kompromisszumkészség, és megint más a rugalmasság. Brüsszel jogértelmezésén is múlik, hogy az évekkel ezelőtt szerzett és a tagságba nyúló társasági adókedvezményeket mennyire érintetlenül – értsd értékállóan – lehet az uniós szabályoknak megfelelően átalakítani. Több éven át tartó, süketek párbeszédére emlékeztető helyzetet követően az elmúlt napokban megindult a kiútkeresés a fejlesztési adókedvezmények ügyében. László Csaba pénzügyminiszter nemrég Brüsszelben Mario Montival, az uniós versenypolitika éber őrével egyeztetett a további teendőkről. Bár a részletek kidolgozása még hátravan, a pénzügyminiszter látogatása egyes vélemények szerint kimozdította a holtpontról a magyar állami támogatási politika körüli vitát.
A jelenlegi hazai szabályozásnak megfelelően a 10 milliárd forint – elmaradott térségekben 3 milliárd forint – értékben beruházó nagybefektetők adóját teljes mértékben, 10 évre elengedik, feltéve, ha megfelelnek bizonyos foglalkoztatási és egyéb kritériumoknak. Az adókedvezmény az uniós jogszabályok szerint nem más, mint költségvetési támogatás, ami nem, illetve csak nagyon korlátozott körben megengedhető versenykorlátozó lépés. Az EU-ban a beruházás összértékének maximum 50 százalékára nyújtható adókedvezmény.
Ösztönző csomagA 2003. január elsejétől bevezetendő fejlesztési adókedvezmény az első évben becslések szerint 60 milliárd forint támogatást jelenthet a vállalatok számára – ez a kormány befektetés-ösztönzési csomagjának leghangsúlyosabb része, és nem csak a pénzösszeg miatt. A kormányzat számára az a kihívás, miként tudja az uniós versenyjoghoz illeszkedő módon serkenteni a tőkebefektetéseket.
A fejlesztési adókedvezmény pótlólagos forrás a vállalkozások segítésének hagyományos eszközei mellett. A közvetlen támogatások lehetőségeit szűkíti, hogy a Széchenyi Tervre elkülönített forrásokat már lekötötték. Ugyanakkor új típusú támogatásként indítják útjára a telephely-programot, amelynek keretében állami tulajdonú ipari ingatlanok kedvezményes kiadásával segítik a vállalkozásokat. A közvetlen befektetés-ösztönzési projektekre 10-15 milliárd forintot fordítanának a jövő évben.
A 2003 januárjában életbe lépő új társasági adókedvezmény lényege, hogy bár a feltételeket előre rögzítik a jogszabályok, a kormány minden esetben külön engedélyezi azok alkalmazását. A kedvezmény nagyságát eleve korlátozza, hogy azt a tervezett – és az igénylő által előre megjelölt – beruházási érték arányában határozzák meg. Az “érzékeny”, azaz az EU-ban amúgy is túltengő ágazatokban csökkentett mértékű kedvezmény adható (közúti járműgyártás, szintetikus műszálgyártás) vagy nem támogatható (acéltermék-gyártás, szénbányászat). Ugyanakkor a kiemelt jelentőségű – legalább 10, illetve az elmaradottabb térségekben 5 milliárdos, minimum 500, illetve 300 fős létszámbővítést megvalósító – beruházások esetében kedvezőbb feltételeket szabnak meg a kedvezmény nyújtásához.
László Csaba egy listával jelent meg Brüsszelben, amely a kedvezményrendszert eddig igénybe vevő vállalatok számáról és az uniós tagságba nyúló kedvezmények átváltásával (konvertálásával) kapcsolatos feladat nagyságáról adhat átfogó képet az Európai Bizottságnak.
A Magyar Hírlap információi szerint az idén 44 vállalat élt a 10, illetve 3 milliárdos beruházáshoz kapcsolódó kedvezménnyel, cégenként átlagban 1,3 milliárd (azaz összesen mintegy 56 milliárd) forinttól “szabadítva meg” a büdzsét. Ezek a vállalatok a magyar kivitel 38-40 százalékát adják, és 150-170 ezer főt foglalkoztatnak. A nagyságrendet mutatja az is, hogy a társaságiadó-kedvezmények 2000-ben 96,4 milliárd forint bevételkiesést okoztak az éves költségvetésben – tudtuk meg a Pénzügyminisztériumban (PM). Az adózás előtti eredményhez viszonyított átlagos adóterhelés így mindössze 11,1 százalékot tett ki (szemben a 18 százalékos névleges nyereségadó-kulccsal).
A magyar kormány a korábbi adókedvezmények ügyében, az unióhoz hasonlóan, sarkos álláspontot foglal el: “A szerzett jogokból (azaz a korábban igénybe vett adókedvezményekből – A szerk.) nem engedünk” – nyilatkozták a Figyelőnek kormányzati források.
ELŐHARMONIZÁCIÓ. Miközben folyik a kiútkeresés a szerzett jogok átalakításának módjáról és időpontjáról, az új kedvezmények kiadását illetően a kormány máris nagy lépést tett az uniós konformitás felé. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter, a kabinet e heti ülésén terítékre kerülő befektetés-ösztönzési koncepciót (lásd külön) ismertetve leszögezte: Magyarország a társasági adórendszer részeként kész előrehozni az uniós versenyjoggal összhangban lévő úgynevezett fejlesztési adókedvezmény bevezetését. A jelenlegi kabinet már jelezte, hogy az Orbán-kormány korábbi szándékától eltérően már 2003 januárjától módosítja a társasági adótörvényt – egyszer és mindenkorra kizárva annak lehetőségét, hogy újabb cégek vehessék igénybe az EU által túlzottan nagyvonalúnak tekintett adókedvezményeket.
A tőke figyelA tőke “figyeli” a jogbiztonságot, s nagyon érzékenyen reagál arra, ha az megsérül – állítják nemzetközi cégek vezetői. Többek szerint ezzel az Alkotmány jogbiztonságra vonatkozó passzusai is sérülnének, bár az uniós jogszabályok a csatlakozás pillanatától automatikusan felülírják a hazai paragrafusokat. Íme néhány hazai menedzser véleménye:
RUDNAY JÁNOS
a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának elnöke: ” A kormánynak már csak azért is elemi érdeke ösztönözni a beruházásokat, mert különben nem teljesül az általa prognosztizált 4-5 százalékos GDP-emelkedés. Jómagam bízom benne: a magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy Brüsszellel elfogadtassa a befektetések állami támogatásával kapcsolatos magyar álláspontot. A kabinet mindazonáltal nincs könnyű helyzetben, keskeny pallón kell egyensúlyoznia, hiszen egyfelől EU-konform támogatási rendszert kell kidolgoznia és életbe léptetnie, másfelől viszont garantálnia kell a mostani jogi helyzetet, azaz a szerzett jogok tiszteletben tartását.”
SZÍNI ISTVÁN, a General Electric Company magyarországi vezető képviselője, a GE Hungary Rt. igazgatótanácsának elnöke: “Elismerésre méltó, hogy a rendszerváltás óta valamennyi kormány elősegítette és törvényben szabályozott módon kedvezményekkel is támogatta nemzetközi cégek letelepedését és fejlődését. A máig összesen 1,1 milliárd dollár értékben beruházó GE reméli, hogy az eddigi befektetésekkel szerzett jogokat sikerül a tárgyalások során megőrizni.”
FEHÉR ERZSÉBET, a Pannonplast-csoport elnök-vezérigazgatója: “Nem örülök annak, hogy a számítógépekhez műanyag alkatrészeket gyártó két, Moldin elnevezésű vállalatunk adókedvezménye megszűnhet: ez néhány tízmillió forintos többlet adóterhet jelent a cégnek. A kedvezmények megszűnésénél sokkal nagyobb probléma azonban az uniós és az amerikai piacok gyengélkedése, a kiszámíthatatlan hangulat, s az, hogy az iparág cégeinek küszködniük kell a megrendelésekért.”
FEKETE ISTVÁN, a Henkel magyarországi elnök-igazgatója: “Optimista vagyok. Bár a jelenlegi támogatások változatlan formában nem maradhatnak fenn, mégis úgy gondolom, hogy a kormányzat és az unió kompromisszumot fog kötni. Nem arról van szó, hogy elvesznek a jogok, hiszen egy sor új címen lehet majd támogatásokhoz jutni, például regionális alapon, a logisztikai fejlesztések, a kutatás-fejlesztés, vagy a szakképzés területén. Az adókedvezmény csupán a támogatás egyik, de nem a leglényegesebb módja. Nagyon fontos lenne a magas bérterhek csökkentésére kormányzati programot hirdetni, hiszen egy dolgozónak nettó értéken kifizetett 1 forint után a munkaadóknak ma átlagosan 2,8 forintot kell különböző járulékok formájában a költségvetésnek utalni.”
LŐRE PÉTER, az Audi Hungaria Motor Kft. kommunikációs vezetője: ” A kilenc éve alakult, tavaly 1,2 millió motort és több mint 55 ezer gépjárművet gyártó Audi Hungaria 2008-ig szóló társasági adómentességet szerzett, miután alapítása óta 2001 végéig 1,26 milliárd euró, azaz 310 milliárd forint értékű összberuházást hajtott végre. A tulajdonos német Audi vezetése abból indul ki, hogy a magyar leányvállalat számára a törvények által meghatározott kedvezmények a lejárat végéig megmaradnak. A magyar kormány többször ki is fejtette: ezt az álláspontot fogja képviselni az uniós tárgyalások során. “
A “szerzett jogok” ügyében a megoldás gyors felkutatása minden érintett félnek érdekében áll. A csatlakozási szerződés életbe lépése után az Európai Bizottság a versenyjogi szabályokra hivatkozva érvénytelennek nyilvánítaná a még futó kedvezményeket, a multinacionális cégek pedig, ha ebből káruk származna, a szerződések be nem tartása címén akár bíróságon is perelhetik a magyar államot. A hosszú évekig elhúzódó bírósági ügyek végeláthatatlan sora senki számára sem vonzó perspektíva. Marad hát a szerzett jogok Brüsszel által szorgalmazott átalakítása az uniós szabályokkal összhangban.
Szakértők szerint a művelet elvégzéséhez legalább három kérdést kell tisztázni. Mindjárt a legelső, hogy mikortól kezdve tekintsék érvényesnek a közösségi jogot. A kérdés visszavezet ahhoz a kezdetektől fogva létező elméleti vitához, hogy Magyarországnak mikor kell a gyakorlatban is alkalmaznia az unió versenyjogi szabályait. Brüsszel eddig az európai megállapodás 1994-es hatályba lépését tekintette vízválasztónak, és így az adókedvezmények csatlakozás előtti eltörlését szorgalmazta, ám mostanában egyes információk szerint mintha már inkább arra helyezné a hangsúlyt, hogy az új, EU-konform rendszer – a korábban szerzett jogokat is beleértve – legkésőbb hazánk csatlakozásának időpontjában bizonyíthatóan működőképes legyen.
SZÁMÍTÁSOK. Hasonlóan kardinális kérdés a beruházás tényleges értékének kiszámítása. A magyar fejlesztési adókedvezmény-rendszer csak a beruházás beszálló értékével számolt, a befektetés további költségei a mechanizmus működése szempontjából közömbösek voltak. Az EU-ban az állami támogatás mértékét ugyanakkor a beruházás teljes értéke határozza meg, ami javíthat az összképen. Végül az sem mindegy, hogy az EU milyen időszakra érvényes támogatási intenzitást (százalékosan nyújtható adókedvezményt) tekint majd mérvadónak a szerzett jogok esetében. Az állami támogatás jelenlegi, 50 százalékos felső határa ugyanis csak 2000. január elseje óta van érvényben, előtte a beruházás értékének 75 százalékáig lehetett adókedvezményt nyújtani az EU-ban. Ebből logikusan az következik, hogy ha a 2000 előtt igénybe vett fejlesztési adókedvezmények esetében a korábban érvényes acquist vennék figyelembe, már kisebb lenne a különbség.
Hazánk mellett Szlovákiában, Lengyelországban és Máltán vannak még jelenleg is érvényben olyan korábban szerzett könnyítések, amelyek a csatlakozás utáni időszakra is kihatnak és az unió szabályaiba ütköznek. Párhuzamosan mind a négy ország tárgyal Brüsszellel, és – Málta kivételével – az egyikük vagy másikuk által kitárgyalt modell valószínűleg a többiek mozgásterét is erősen behatárolná. Hivatalos forrásból meg nem erősített hírek szerint Szlovákia jutott a legtávolabb: északi szomszédunknál a Volkswagen által élvezett adókedvezmény átszabása a legnagyobb falat. Az idő mindenesetre most már mindenkit sürget. A tárgyalások befejezéséig csak néhány hónap van hátra. Nem sok idő ahhoz, hogy a többdimenziós versenyjogi kirakójáték összes eleme a helyére kerüljön.
