Ciklikus a növekedés,

vagyis visszatértünk 1999 elejéhez, amikor az emlékezetes orosz válság utóhatásaként látványosan kisebb lett a gyarapodási ütem, Kasszandrává avatva az akkori gazdasági minisztert.#<# A 3,8 százalék, amit tavaly produkált a gazdaság, tulajdonképpen jó eredmény, az egyik legjobb Európában, sok mindent kiszűrt a világgazdaság recessziós hatásaiból. Ám a növekedés üteme lassul, a tavalyi negyedik negyedévben már csak 3,3 százalékot mértek, s többen kételkednek abban, hogy eléri-e a 3 százalékot az idei év első felében. Azt is látni kell, hogy a lassulás előbb kezdődött nálunk, mint a külkereskedelmi partnereinknél. Hogy ennek mélyebb okai vannak, azt a beruházások kifejezetten elégtelennek mondható - 2001 egészében 3,5 százalékos, a negyedik negyedévében pedig csupán 1,9 százalékos - növekedési üteme mutatja. Várjuk, mikor éri el Magyarországot is a föllendülés. 1999-ben a harmadik negyedévben érte el, és ez nyomban kikerülhetővé tette a korábban nagyon is esélyesnek látszó kiigazítást. 1999 negyedik negyedétől 2000 második negyedévéig – kilenc hónapon át – 5 százalékos, sőt az időszak közepén 6 százalék fölötti rakétasebességre kapcsolt a gazdaság. Azóta is tart azonban a szép, folyamatos lassulás. Épp erről van szó: működésbe lép a “bázishatás”, az, hogy az egy évvel korábbi teljesítmények, amelyek viszonyítási alapul szolgálnak, túl magas mércének bizonyulnak. Tavaly például az ipar teljesített rosszabbul, a mezőgazdaság (meg az építőipar) jobban – tavalyelőtt épp fordítva volt. Van még egy apró jel, amely 1999 elejére emlékeztet: a fizetési mérleg kibillenése. A decemberi, 328 millió után januárban ismét viszonylag magas, 286 millió eurós deficit keletkezett, mégpedig elsősorban a – tavalyi év utolsó negyede óta romló egyenlegű – áruforgalom miatt. A pénzpiac szerencsére egykedvűen fogadta a fejleményt, inkább a zloty erősödésére figyelt oda. Az is kedvező, hogy most szó sincs olyan sokkról, mint amilyeneket három éve a tömeges tőkejövedelem-kivonás okozott. Viszont ma már nem mondhatjuk el a magyar növekedési pályáról: az benne a jó, hogy az egyensúly oldaláról nem fenyegeti veszély. Ebben ma már nem lehetünk olyan biztosak.

Ciklikus a növekedés,

Ajánlott videó

Friss

Népszerű

Kálnoki Kis Attila: Ha elfogadjuk Hosszú Katinka „szélhámosságát”, akkor abban Faragó Tamás is közreműködő