Érzékenyen érintette a repülôjegy-értékesítésben érdekelt vállalatokat, hogy 2001 szeptembere és 2002 júliusa között közel 4 milliárd forinttal volt kisebb a forgalom, mint az egy évvel korábbi megfelelô idôszakban. A legnagyobb nehézségekkel értelemszerűen az amerikai piacra dolgozó cégeknek kellett megküzdeniük. Szeptember 11-ét okolta nyilatkozataiban ôszi bukásukért a Mercator Travelt vezetô Csípô László is, ám a szakmabeliek szerint ez inkább csak egy kapóra jött ürügy volt a már korábban is ingatag pénzügyi helyzetű cég számára.
NEHÉZ IDÔK. Az Egyesült Államokra specializálódott, stabil hátterű nagy irodák közül az amerikai tulajdonban lévô Getz Utazási Iroda szenvedte meg legjobban a piac befagyását, tájékoztatásuk szerint forgalmuk megközelítôleg 20 százalékkal esett vissza az elsô félévben. Ennél kisebb, de így is 10 százalék körüli volt a csökkenés a szegedi Mortons cégnél. Pedig a legnagyobb vidéki repülô-
jegy-értékesítô iroda jó érzékkel már 2001-es marketingtervében a több lábon állás stratégiáját tűzte ki célul, s elsô lépésként még tavaly nyáron belefogott a belföldi utaztatásba, majd miután a szeptember 11-i események sajnálatos módon igazolták a stratégia helyességét, felgyorsította a beutaztatásba való bekapcsolódásról már korábban meghozott döntés megvalósítását is. Az “amerikás” irodák közül egyedül az American Service vette könnyen az akadályokat: a két éve az ázsiai piacok felé végrehajtott nyitásnak köszönhetôen forgalmuk elsô félévi 5-6 százalékos emelkedésérôl számolhattak be.
“A terrortámadások sokkhatása körülbelül januárig tartott, az idén nagyobb forgalom-visszaesés csak márciusban volt, a júniusi-júliusi adatok pedig már reményt keltôek” – ad áttekintést a piac helyzetérôl Jászay György, a IATA Repülôjegy-értékesítô Irodák Magyarországi Egyesületének (IRIME) elnöke. Szavait alátámasztja a Légitársaságok Nemzetközi Szövetségének (IATA) statisztikája is: a magyar utazási irodák által a menetrend szerinti járatokra eladott repülôjegyek értéke az elsô félévben 6, júliusban viszont már csak 2 százalékkal volt kisebb, mint 2001-ben. Az elsô hét hónapban tavaly összesen 32,3 milliárd, az idén pedig 30,5 milliárd forint értékben forgalmaztak jegyeket.
“Mosolyszünet volt a Vistánál is” – jellemezte a terrorcselekmények utáni hónapok hangulatát Kurucz János ügyvezetô, aki szerint most már fellélegezhetnek, mert az elsô hat hónap 1-2 százalékos visszaesése után júliusi forgalmuk már 6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. Ezzel együtt a repülôjegy-értékesítô irodák rangsorát 1995 óta vezetô Vista vezetôje a tavalyi 6,5 milliárd forintos forgalom 5 százalékos növekedését valószínűsíti csak éves szinten, s a több lábon álló, a tavaly év vé-ge óta két új irodával is bôvült cég összbevételét illetôen pedig – a földi szolgáltatások visszafogott kereslete miatt – a 2001. évi 10,5 milliárd forint szinten tartását tartja reálisnak.
HÁLÓZATÉPÍTÉS. A jelenlegi nehéz körülmények közepette is 30 százalék feletti forgalombôvülésre számít azonban az Aeroviva Kft. Az 1998-ban 6 millió forint törzstôkével alapított, 100 százalékig az egyik igazgató, Gyarmati Ferenc tulajdonában lévô cég a repülôjegy-értékesítésbe 1994-ben beszálló Adastra-2000 Kft. tevékenységét folytatta. Az 1998-at 500 millió forintos forgalommal záró társaság csendben, mégis gyorsan fejlôdött: az 1999. évi 900 milliót 2000-ben megduplázta, tavaly pedig újra duplázott, az idén pedig már 4,5 milliárdos összbevételt vár. A siker titkának a 29 éves légi közlekedési tapasztalattal rendelkezô értékesítési vezetô, Földvári András alapvetôen azt tartja, hogy nem riadtak vissza a munkától, s vették a fáradtságot a – zömében kis forgalmú, repülôjegy-értékesítési joggal nem rendelkezô irodákból álló – komoly viszonteladói hálózat kiépítéséhez. A jelenleg körülbelül 600 viszonteladó generálja a forgalom egyharmadát, míg a másik egyharmadot a közületi partnerek, akik közül mintegy 1200-zal állandó, szerzôdéses kapcsolatban állnak.
