Nemzeti fejlesztési terv – Bukszanyitó stratégia

Mint a népmesében, három út áll előttünk. A “Kreatív Magyarország”, az “Elszalasztott esély”, valamint a “Leszakadás” címszavakkal jelölt jövőképek Magyarország fejlődésének különféle irányát jelzik. Az első, igencsak optimista verzió szerint a kreatív Magyarország már 2015-re utolérheti, sőt, néhány fontos területen meg is haladhatja az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjét – derül ki a kormány által a múlt héten végén elfogadott stratégiai munkaanyagból.

A jórészt most kezdődő hazai és brüsszeli egyeztetések után egy olyan dokumentum áll majd elő, amely az uniós csatlakozásunk utáni három évre meghatározza, hogy az évi sok százmillió eurós nagyságrendű fejlesztési forrást mire költi majd az ország. A támogatások folyósításának alapja az egy főre jutó regionális GDP-k mértéke, és e mutató szerint hazánknak mind a hét régiója jogosulttá válik a brüszszeli transzferekre. Hogy pontosan mennyire, az ma még nem ismert, mivel a csatlakozási tárgyalások e fejezetét csak az év vége felé zárják le. Az Európai Bizottság egy “munkapapírja” szerint mégis következtetni lehet az összeg nagyságára: Magyarország az első évben szerény, az elkövetkező esztendőkben több százmillió eurós aktívumra számíthat az Európai Unió költségvetésével szemben (Figyelő, 2002/38. szám).

A magyar kormány számításai szerint az unió 2004-től 2006-ig közel 500 milliárd forintnyi támogatást nyújt a strukturális alapokból, s ehhez jöhet még 250 milliárd forintnyi szubvenció a közlekedési és környezetvédelmi invesztíciókat támogató kohéziós alapból. Mivel a strukturális alapokból jövő pénzekhez nagyjából 100 százalékos társfinanszírozás szükséges, hazai kalkulációk 1200-1500 milliárd forintra teszik azt fejlesztési összeget, amelynek elköltéséről az NFT hivatott dönteni. A kormányzat amúgy a pénzköltésnek csak a stratégiai irányát és a feltételeit teremti meg: a pályázatokat – a kohéziós alapot leszámítva – döntően a helyi önkormányzatoknak és a kistérségeknek kell benyújtaniuk. Szabadon felhasználható pénz tehát nincs, minden egyes euróért konkrét projektekre kell pályázni.

Az NFT stratégiája szerint Magyarország a befektetésvezérelt szakaszból az innovációvezérelt stádiumba lépett. Ez az ország, mondhatni, “márkanevének” módosulásával járó változás a K+F és az oktatás kiemelkedő kezelését igényli. Ma már nem elég “csak” vonzani a befektetőket – jóllehet ez továbbra is elengedhetetlen feltétele a hazai gazdasági fejlődésnek -, hanem az itteni kutatás-intenzív telephelyek kialakításával aktívan kell bekapcsolódni a világgazdasági vérkeringésbe. Egy, az előnyöket és hátrányokat, lehetőségeket és veszélyeket tartalmazó (SWOT) elemzés következtetéseinek levonása után a tudásalapú társadalom mellett a “társadalmi és környezeti regeneráció” és az utóbbi években megnőtt területi különbségek csökkenése szerepel a kormányzati prioritáslista élén.

Beck György, a HP magyarországi vezetője – aki az informatikai szakmát képviselve vesz részt a program kidolgozásában – a hosszú távú stratégiai gondolkodásmódot vonzónak találja, hiszen a tudásalapú társadalom az ő megítélése alapján is kitörési pont lehet. Beck szerint érdemben egyelőre kevés mondható el az NFT-ről, hiszen a stratégiaalkotók ma még csak félútig jutottak el. Azt azonban jó jelnek tartja, hogy már az első pillanatban bevonták az üzleti élet szereplőit a terv előkészítésébe. Az eddigi elképzelések értelmében a fejlesztési terv mind az öt operatív részterületén (lásd külön) fontos szerephez jutna az informatika, ám a kulcskérdés a számítástechnikai cég vezetője szerint az, miként integrálják egységes programmá a jelenleg számos műhelyben párhuzamosan folyó munkák legértékesebb részeit.

A ma még jobbára általános stratégiai célokat tartalmazó, a politikai felhangokat még az utalások szintjén is kerülő tervezet a fejlesztési célok piramisának csúcsára az életminőség javítását helyezi. Az unió céljaival összhangban a dokumentum 5 “átfogó” és 18 “specifikus” célt jelöl meg (lásd a 23. oldalon), amelyek az EU “horizontális alapelveinek” – az esélyegyenlőségtől, a társadalmi és területi kohézión keresztül az egészséges társadalomig – is megfelelnek.

A kormány óriási lemaradásban van, mivel ez év tavaszán már kész stratégiát kellett volna letenni az Európai Bizottság asztalára. Mindeddig csak a stratégiai terv előzetes változata készült el, az NFT kidolgozása jelenleg rohammunkában folyik. A 2001-es uniós országjelentés a tavaly tavasszal, az előző kormányzat mandátuma alatt elkészült előzetes fejlesztési terv “további áramvonalasítását” javasolta.

A nyáron felállt új hivatalban – a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatalában – most már igencsak szorít az idő: december végéig a társadalmi vitán is ütköztetett dokumentumot kell benyújtani Brüsszelben. Hogy e menetrend betartását a társadalmi és esetleges politikai viták elősegítik-e, vagy inkább gátolják majd, arra az elkövetkező hetek-hónapok fejleményei adják meg a választ.