Alighanem megfordítja szerdán Matolcsy a nevezetes háromszögét (amely szerint a növekedésbõl lesz egyensúly, ezért nincs szükség megszorításokra), és egy megszorításokkal terhelt költségvetési tervezetet tesz le a kormány asztalára.
a gdp és az adóbevételek
A GDP a hazánkban megtermelt termékek, szolgáltatások összessége. Teljes joggal elmondható: ha kisebb mértékben nõ a tervezettnél a GDP, kevesebb lesz az adóbevétel a tervezettnél. Nagyon nem mindegy azonban, hogy a GDP milyen összetevõi nõnek a tervezettnél kevésbé. Ha az exportra termelõ nagyvállalatok termelése nõ a korábban gondoltnál kisebb ütemben, akkor annak viszonylag csekély a hatása az adóbevételre (az exportált árukon nincs áfabevétel, ráadásul az exportra termelõ ágazatok jellemzõen viszonylag kevés munkással állítanak elõ sok terméket, tehát szja-ágon sem annyira jelentõs a változás). Ha a hazai fogyasztásra termelõ cégek által produkált GDP változása viszont jobban hat az adóbevételekre (van áfabevétel, nagyobb az élõmunka-tartalom).
Borítékolható a kormányzat eddigi kommunikációja alapján, hogy a vélhetõen kíméletlen hatású költségvetés okaként az euróválságot, s az ennek nyomán lassuló gazdasági növekedést jelölik majd meg, mint a hazai gazdaságpolitikától független tényezõt. Ezt az értelmezési keretet támogatja a napokban megjelent, nagy publicitást kapott Policy Agenda elemzése is, amely a jövõ évi lassulás miatt kiesõ adóbevételt 400 milliárd forintra becsülte.
Egy másik lehetséges értelmezési keret viszont arról szól, hogy a közelgõ kõkemény megszorítások mögött döntõ részben a kormány adópolitikája áll.
Százmilliárdokról mondanak le
A személyi jövedelemadó rendszerének átalakítása idén – tavalyhoz képest – 500 milliárd forint bevételkiesést jelent a Költségvetési Tanács számításai szerint. Az adójóváírás kivezetésének – biztosan még nem ismert – tételével nem számolva 2012-ben már 705 milliárd forintról mond le az állam. A társasági adó átalakítása tavaly 60 milliárd, idén további több mint 60 milliárd forint bevételkiesést jelent – a régi formájában fölszámolt Költségvetési Tanács korábbi számításai szerint.
Immár eléggé tisztán látható az is, hogy az egykulcsos szja nem löki meg a fogyasztást (egyébként korábban számtalan közgazdász figyelmeztetett, hogy a magas jövedelmek további növelése kevéssé hat majd a fogyasztásra), így a fogyasztás és az áfabevételek sem az elvárt mértékben növekednek. Hogy az egykulcsos nem képes élénkíteni a fogyasztást, az érzékelhetõ volt már a frankárfolyam 220-as szint fölé elszállása elõtt is – az extrém erõs frank a növekvõ törlesztõrészleteken keresztül még egy csapás a fogyasztásra, az áfabevételekre.
Az apadó bevételek egy újabb, de messze nem a legnagyobb gátja a kormányzat terveitõl elmaradó idei és jövõ évi növekedés. Ennek nyomán a bevételkiesés semmiképp nem érheti el a 400 milliárd forintot, ha az idei és a jövõ évi növekedést nagyjából 2 százalékosnak becsüljük – mondta az fn.hu kérdésére Vértes András, a GKI vezérigazgatója. 1-1,5 százalékpontos növekedési elmaradásból még akkor sem jöhet össze ekkora kiesés, ha átlagos összetétellel számolunk, s nem fõként az exportra termelõ vállalatok termeléscsökkenésével. Keszeg Ádám, a Raiffeisen makroelemzõje 2-300 milliárd forintra becsüli jövõre a lassulás miatti bevételkiesést.
A magánpénztári pénzek elfedték
Vértes András arra hívta föl a figyelmet, hogy a jövõ évi költségvetési lyuk fõ oka nem a tervezettnél alacsonyabb növekedés, hanem a költségvetés idén is már meglévõ feszültségei, amelyet a magán-nyugdíjpénztári pénzek idõlegesen elfedtek. A fõ probléma tehát – tette hozzá – a hibás gazdaságpolitika, amely arra épített, hogy az adócsökkentés beindítja a keresletet, ám ez „tankönyvi módon” nem teljesült – utalt a GKI vezére az egykoron az elsõ Orbán-kormányban is szerepet vállalt jobboldali közgazda, Chikán Attila nyilatkozatára.
Vértes szerint nem az idei évvel van baj, a problémák a jövõ évben jelentkeznek elemi erõvel. Az ezermilliárdos nagyságrendû költségvetési lyukból 4-500 milliárdot a Széll Kálmán Terv képes kezelni, azonban ezen túl további intézkedésekre is szükség lesz.
A Raiffeisen makroelemzõje ugyancsak további intézkedéseket lát szükségesnek. Keszeg Ádám szerint az állampapír-piaci mozgásokon egyelõre nem látszik, hogy a befektetõk aggódnának a jövõ évi költségvetési hiány miatt. Ehhez minden bizonnyal hozzájárulnak az eddigi politikusi nyilatkozatok is. Az elemzõ azonban megjegyezte, rövidül a befektetõk által vásárolt kötvények átlagos lejárati ideje.
A piac tehát bízik rövid távon a kormány intézkedéseiben, a hosszabb távú kimenettel kapcsolatban azonban vannak kétségei.
