A júliusi 0,1 százalékos emelkedés után az Európai Unióban augusztusban az elõzõ hónaphoz képest 0,2 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom – derül ki az Eurostat szerda délelõtt közzétett jelentésébõl. Az eurózónában a 0,2 százalékos júliusi növekedés után 0,3 százalékos visszaesés következett. Éves összevetésben az EU egészében 0,8 százalékkal, a közös pénzt használó blokkban 1,0 százalékkal esett vissza a forgalom.
Az uniós statisztikai hivatalt tájékoztató tagállamok közül hó/hó alapon a legnagyobb, 3,1 százalékos forgalomcsökkenést Romániában regisztrálták (keleti szomszédunknál éves összevetésben 6,3 százalékos volt a visszaesés) – ennél is riasztóbb azonban a német adat: Európa motorja a fogyasztás tekintetében is lassulni látszik: augusztusban az elõzõ hónaphoz képest 2,9 százalékkal csökkent a forgalom. A francia, a spanyol és a portugál statisztikusok szerény bõvülésrõl számoltak be, az olasz adat – csakúgy, mint a magyar – még nem érkezett meg Luxemburgba.
A régiós adatok sem adnak okot optimizmusra: Lengyelországban hó/hó alapon ugyan augusztusban is nõtt a forgalom (a júliusi 1,6 százalék után 0,5 százalékkal), az egy évvel korábbitól azonban már itt is elmaradt. Szlovákiában a havi és az éves adat is negatív volt (mínusz 0,1, illetve mínusz 3,8 százalék). Az üdítõ kivétel Szlovénia, ahol a – nem kis részben a gyenge bázisnak betudhatóan – 6,5 százalékos éves forgalomnövekedést regisztráltak.
Magyarország: kellene egy motor…
A KSH az augusztusi adatot majd csak október 21-én teszi közzé. A júliusi mutató komoly csalódás volt: az év hetedik hónapjában a forgalom volumene 1,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, de az elsõ hét hónap összesített mérlege sem pozitív: január-júliusban év/év alapon 0,3 százalékkal csökkent a forgalom. Az év második felében az elemzõk szerint nem lesz fordulat, a lakossági fogyasztás így várhatóan – Matolcsy György eredeti célkitûzését cáfolva – nem pozitívan fog hozzájárulni a GDP növekedéséhez.
Kérdés persze, hogy akkor mi húzza majd a magyar gazdaságot? Az exportra termelõ feldolgozóipar aligha: az értékesített volumen júniusban és júliusban is bõ 3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, és – amíg elsõszámú kereskedelmi partnerünk, Németország nem gyújtja be újra a rakétákat – ezen a területen sem várható fordulat. Az adatok a pesszimista forgatókönyveket látszanak igazolni, legföljebb azzal vigasztalódhatunk, hogy Európa boldogabbik felén is hasonló problémákkal szembesül a gazdaságpolitika (és a lakosság).
Mit mutatnak a Tesco-számok?
A hazai kiskereskedelmi piac meghatározó szerelõje, a Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban is jelen lévõ Tesco szerda reggel tette közzé azt a jelentést, amelyben az augusztus 27-én zárult fél év eredményeirõl számolt be. A társaság nettó árbevétele hazánkban az egy évvel korábbi 261,6 milliárd forintról 281,5 milliárd forintra emelkedett, ami kevesebb, mint 8 százalékos növekedést jelent. Fontban számolva azonban – és a Tesco részvényeseit fõként ez érdekli – a forgalom-növekedés 17 százalékos volt. A forint ugyanis a fonttal szemben a szóban forgó idõszakban jelentõsen erõsödött: a font/forint árfolyam idén február-augusztusban átlagosan 305,3 volt, míg egy évvel korábban még megközelítette a 333-at.
A Tesco a lengyel, a cseh és a szlovák piacon is növelte árbevételét, helyi devizában számítva éppúgy, mint fontban. (A font a koronával, a zlotyval és az euróval szemben is gyengült, így a „fontos” növekedés mindenütt erõsebb, mint a helyi devizában számolt.)
