Megjelent a munka törvénykönyvének (Mt.) legfrissebb tervezete az Egyenlítő Blogon. A szövegben vannak ugyan változások a korábbi, júliusi állapothoz képest. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke az FN24-nek elmondta: a szakszervezeti jogok csökkennének a tervezet szerint. Munkahelyenként (telephelyenként) vagy szakszervezetenként egyetlen munkavállalói érdekképviselő tevékenykedhetne, aki vagy a szabadidejében, vagy pedig a munkaideje 10 százalékában foglalkozhatna ezekkel a dolgokkal. Emellett a munkajogi védelmük is csökkenne, azaz csak a rendes felmondás esetén kellene a szakszervezetek hozzájárulását kérni, áthelyezés vagy kirendelés esetén nem – azaz ezzel a cégek eltávolíthatnák a munkások közül az „agitáló szakszervezetist”.
A műszakpótlék esetében az új tervezet szerint 18 órától reggel 6-ig 30 százalék jár, ez azonban azon több százezer emberen nem segít, akik például a kereskedelemben dolgoznak, és a munkaidejük este 6-ig, 7-ig tart. Nekik korábban járt a délutáni pótlék, amelyet egy tollvonással megszüntetne az új törvény. Ez keresetcsökkenést eredményez, amivel az MSZOSZ nem ért egyet, és mindenképpen tenni akar ellene – közölte Pataky Péter.
A túlóráért járó szabadidő sem került ki az új tervezetből. A szakszervezeti vezető szerint alapvetően az a gond ezzel a passzussal, hogy nem köti megállapodáshoz, nem kell belevenni a kollektív szerződésbe vagy a munkaszerződésbe a mértékét. A döntés egyedül a munkaadóé, és nem lesz meglepő, ha a többen lesznek azok, akik úgy döntenek: az 50 százalékos bérpótlék helyett inkább szabadságra küldik az embereiket.
Pataky Péter hozzátette, hogy a szaktárca az általa vezetett szakszervezeti szövetséggel nem egyeztetett, de részt vett a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács ülésén. Ott elmondta az MSZOSZ véleményét az Mt.-ről, és reménykedik, hogy nem süket fülekre találtak a javaslatai. A többi konföderációval közösen korábban átküldték a kifogásaikat, ötleteiket, és úgy tűnik, hogy ennek néhány elemét elfogadták a döntéshozók, belegyúrták az új szövegbe. Ilyen például a védett kor intézménye vagy a kismamák munkajogi védelme.
