A kiválasztott hazai makrogazdasági elemzők után a kormány az angolul beszélőkkel is közölte a kormany.hu-n a Széll Kálmán Terv néhány részletét. A stílusa alapján befektetőknek és térségünkkel foglalkozó közgazdászoknak, elemzőknek készült, itthon a Széll Kálmán Terv angol fordításaként beharangozott dokumentum valójában részletes kórképet ad a magyar gazdaságról, és a cselekvési terv jó néhány fontos pontját is felfedi. Jellemző különbség, hogy angol fordításban a Széll Kálmán Terv neve Magyarország Strukturális Reformprogramja, vagyis a kabinet az itthoni kommunikációban betiltott „reform” szót is beveti a külföld meggyőzése, hitelességének megőrzése érdekében.
Itthon titkolt részletek
Felül kell vizsgálnunk a szociális támogatások bőkezű és átláthatatlan rendszerét. Az eddigi, sokféle jogcímen történő kifizetést egyetlen juttatás váltja majd fel, amelynek maximális összege alacsonyabb lesz, mint a mostani minimálbér – olvasható a dokumentumban. Rövidül a munkanélküli ellátás időtartama, és a már állást sem kereső inaktív népességet is ösztönözni kell a munkavállalásra – indokolja a kemény lépést a kormány, amely a radikális beavatkozástól egyrészt megtakarítást, másrészt az állástalanok számának radikális csökkenését (a mostanihoz képest 2012-ben 100 ezerrel, 2013-ban 200 ezerrel, 2014-ben pedig 300 ezerrel) várja.
Navracsics Tibor és Matolcsy György a csomag bejelentésekor szintén elmulasztotta közölni, hogy a tömegközlekedés átalakításának részeként meg kívánják szüntetni a párhuzamosságokat (esetleg gazdaságtalanul működő vasúti mellékvonalakat zárnak be? – a szerk.), és elveszik a MÁV- Volán- és BKV-dolgozók családtagjainak nyújtott utazási kedvezményeket. A dokumentumban a kormány ígéretet tesz: a 65 év felettiek utazási kedvezménye megmarad.
Az önkormányzati rendszer nagyobb szabású átalakítására enged következtetni a Strukturális Reformprogram néhány bekezdése – erről az eredeti bejelentésben szintén nem volt szó. Szétaprózott, cselekvésképtelen és súlyosan eladósodott a helyhatósági rendszer a program jellemzése szerint, amelynek erőforrásai s feladatai nincsenek összhangban. A rendszer töredezettségének csökkentése növelné a hatékonyságot, a kistelepülések helyhatósági feladatait ellátó hivatalokat radikálisan centralizálni kell – olvasható a dokumentumban. Itthon szintén ismeretlen konkrétumnak számít, hogy az önkormányzatok ezen túl csak a Nemzetgazdasági Minisztérium engedélyével vehetnek fel kölcsönt.
A családtámogatások (gyes, gyed, családi pótlék, stb.) nominális szinten tartása is megtakarítást jelent a költségvetésnek. A gyerek utáni vágy más országokkal összevetve továbbra is nagyon erős Magyarországon, nem is beszélve az új adórendszer gyermekkedvezményeiről – indokolja az itthon hivatalosan nem közölt lépést az angolul tudóknak a dokumentum.
A bürokráciára mért első kemény csapástól már idén több mint 100 milliárd forint megtakarítást remél a kabinet. A még papíralapú ügyintézéssel működő hivatalok állományának 30-40 százaléka feleslegesé válik a digitális ügyintézésre való áttéréssel – ír az egyik lehetőségről a program, amely hosszan sorolja a bürokráciára mért leendő ütések irányát.
Az érdeklődő befektetők is megtudhatják, hogy a jövőben Magyarországon nyugdíjfizetést csak nyugdíjjárulékból lehet finanszírozni, és csak az kaphat nyugdíjat, aki elérte a korhatárt. Kiderül számukra, hogy a magyar felsőoktatás romhalmaz, viszont a tankötelezettség 15 évre való leszállításának nincs nyoma a dokumentumban.
Közösségben Bajnaival
A strukturális reformprogram a kormány mintha közösséget vállalna kis részben a Gyurcsány-, nagyobb részben a Bajnai-kabinet válságkezelésével. Hosszan sorolják, sőt táblázatba is foglalják, hogy a szocialista kormányok a válság hatására milyen horderejű lépéseket tettek az államháztartás egyensúlyának helyrebillentése irányában (13. havi bérek és nyugdíjak eltörlése, a közszféra béreinek befagyasztása, stb.).
Kritikai megjegyzésként a kormány dokumentuma mindössze annyit tesz, hogy az önkormányzatoktól elvont 120 milliárd támogatás a szféra fokozott eladósodásához vezetett, és a megszorító lépések csökkentették a hazai keresletet, a beruházásokat és a foglalkoztatottságot.
Az Orbán-kormány „szokatlan és nem ortodox” módon folytatta a hiánycsökkentést, amire további garanciát a strukturális reformprogram intézkedései jelentenek – derül ki a dokumentumból, amelyben határozottan jelzik: Magyarország betartja konvergencia-programjában vállalt hiánycélokat (ilyen nevű dokumentumot az MSZP-vezette kormányok nyújtottak be utoljára az EU-nak).
Az utolsó esély
A strukturális reformprogram „helytelen alkalmazása” ronthatja a magyar államadósság besorolását, ami az intézményi befektetők részleges kivonulásával járna; ez a kamatszint és az államadósság növekedését vonná maga után. Ha a hiány- és az adósságcsökkentés sikertelen, az Európai Tanács – a bizottság javaslatára – felfüggeszthetné a Magyarországnak járó uniós pénzek folyósítását, ami a Széchenyi Terv – így a magyar gazdaság fejlődésének – a végét is jelentené – olvasható a programban.
Ez esetben kénytelenek lennénk ismét az IMF-hez fordulni. Ekkor a hitelezőink által összeállított brutális takarékossági csomag jönne, a mostani „család- és munkabarát, és versenyképesség-növelő” strukturális reformprogram helyett – érvel a külföldnek eltökéltsége és programja mellett a kabinet.
