A kormány márciusi jelentése még pozitív fordulatot valószínűsített a gazdaságban. Az akkori jelentés, bár már a katasztrófát követően adták ki, a károk mélyreható felmérésének eredményét még nem tartalmazhatta.
A károk teljes nagyságát mintegy 300 milliárd dollárra becslik, és ezzel a japán katasztrófasorozat a világ eddigi legköltségesebb természeti csapását jelenti.
Különböző biztosítási kockázati elemzők 25-34 milliárd dollár között becslik a biztosított kár nagyságát Japánban. Ennek közel háromnegyedét az ingatlankárok, negyedét az élet- és betegségbiztosítás költségei teszik ki.
Időközben újra megnyílt a cunami által elmosott Szendai repülőtér: Szendai városának légikikötője egy hónap után szerdán újra repülőgépet fogadott, a JAL Express japán légitársaság egy utasszállító gépét. A repülőtér egyelőre eredeti területének csupán kis részén fogad és indít napi néhány, belföldi járatot.
A fukushimai atomerőmű üzemeltetője a Tepco cég ugyanakkor azt közölte, hogy megkezdte az atomerőmű-katasztrófában érintettek kártérítésére vonatkozó tervezést. A cég elnöke sajtóértekezletén sajnálatát fejezte ki a történtek miatt, de arra a kérdésre, hogy lemond-e, nem adott egyértelmű választ.
