Egész oldalas fizetett hirdetésben figyelimeztette az olvasókat a New York Times és a Washington Post november 8-i száma a csehországi befektetésekkel kapcsolatos kockázatokra. A szalagcím harsányan közölte, kétszer is érdemes meggondolni, vajon megéri-e ott invesztálni. A hirdetés szerint sokaknak úgy tűnhet, megérett az idő erre, ám a helyi üzleti környezet messze az európai standardok alatt marad. S csattanóként egy szöveg, amely “A cseh állam köszönti a külföldi befektetőket” címmel indul, majd így záródik: “… s jól ki is zsigereli őket”.
A hirdetések attól a Central-European Media Enterprise-tól (CME) származtak, amely az elmúlt években számos televíziós csatornát hozott létre Közép- és Kelet-Európában, köztük a magyar TV3-at és a cseh TV Novát. A CME tavaly tárgyalásokat kezdett a régióban szintén komoly médiaérdekeltségekkel rendelkező – egyebek közt a magyar TV2-ben is meghatározó részesedéssel bíró – Scandinavian Broadcasting Systemsszel (SBS) a két cég egyesítéséről. A múlt év őszén már körvonalazódó megállapodás azonban a Csehországban piacvezetőnek számító TV Nova körüli bonyodalmak miatt meghiúsult (Figyelő 1999/37 szám).
KISZOLGÁLTATOTTAN. Fred Klinkhammer, a CME vezérigazgatója az SBS visszalépését kommentálva kijelentette, hogy a cseh hatóságok, beleértve a televízió- és rádiósugárzási bizottságot, nem képesek a helyi törvények betartatására, ami kiszolgáltatottá teszi a jóhiszemű külföldi befektetőket. Ronald Lauder, a CME főtulajdonosa ezért egyenesen beperelte a cseh államot a Csehország és az Egyesült Államok között megköttetett kölcsönös befektetésvédelmi szerződés be nem tartása miatt.
A konfliktus alapja, hogy a CME tavaly szembekerült a TV Nova addigi vezérigazgatójával, Vladimír Zeleznyvel, aki enyhén szólva nem vette jó néven, hogy a társaság meg kívánt tőle válni. A dolog odáig fajult, hogy a sugárzási joggal rendelkező Zelezny augusztus elején gyakorlatilag kiszorította a CME-t a cseh médiapiacról. A sajátos jogszabályi környezet következtében az amerikaiak máig nem tudták visszaszerezni az ellenőrzést csehországi befektetésük – s egyszersmind médiabirodalmuk legjövedelmezőbb vállalkozása – fölött. Ezért folyamodott a CME a hirdetések közzétételéhez, ám a jelek szerint túlságosan sok eredményt ezzel sem sikerült elérnie.
BEAVATKOZÁS? Milos Zeman cseh miniszterelnök határozottan visszautasította a hirdetések szövegét, mondván: a CME partnere nem a cseh kormány, hanem a független televízió- és rádiósugárzási bizottság. Továbbá felrótta a CME-nek, hogy az egy folyamatban lévő bírósági eljárás idején fordult a nyilvánossághoz. “Közzétenni egy ilyen hirdetést nem más, mint a bíróság intézményének legmesszemenőbb lebecsülése” – mondta Zeman, s hozzáfűzte, hogy amerikai politikus kollégáival folytatott tárgyalásai során egyszer sem merült fel a TV Nova ügye.
A folyamatban lévő bírósági eljárások eddig jobbára a CME számára bizonyultak kedvezőnek, de csupán elméletileg, hiszen az amerikai cég továbbra sem nyerte vissza az ellenőrzést befektetése felett. Egy novemberi stockholmi ítélet ugyan elmarasztalta Zeleznyt – a szerint nem volt joga felbontani a CME-vel kötött műsorszolgáltatási szerződést -, az alperes azonban ezt egyszerűen figyelmen kívül hagyja. A TV Novát üzemeltető, Zelezny által ellenőrzött CET 21 így továbbra is a jelenlegi műsorkészítőkkel dolgozik együtt, nem pedig a bíróság által illetékesnek mondott, a CME-hez tartozó CNST-vel. A következő tárgyalási forduló március 16-án várható az ügyben.
OROSZ FELVÁSÁRLÓ. A Lauder kontra Csehország per eközben Londonban vette kezdetét, ám egyelőre csak a tárgyalás genfi helyszínének kijelöléséig, valamint a kezdeti békítő egyeztetésekig jutottak. A CME-vel – és Ronald Lauderrel – kapcsolatos hír ugyanakkor az is, hogy Vlagyimir Guszinszkij orosz médiaguru folyamatosan vásárolja fel a CME-nek a Nasdaq elektronikus kereskedésben forgalmazott, a SBS-szel tervezett fúzió meghiúsulása nyomán jókora árfolyamvesztésen átesett részvényeit, s részesedése mára minden bizonnyal meghaladja a 30 százalékot. Igaz, ezek úgynevezett A típusú részvények, amelyek szavazati ereje csupán egytizede a Ronald Lauder tulajdonában lévő B típusú papíroknak. Mivel az utóbbiak túlnyomó része az amerikai üzletember kezében van, továbbra is ő tekinthető a CME főtulajdonosának.
A Zelezny elleni pertől ugyan semmiképp sem kíván a CME elállni, ám a Csehország elleni keresetet a hírek szerint Lauder hajlandó lenne visszavonni, ha a CME saját sugárzási joghoz jutna az országban. Ennek megszerzése érdekében a TV Prima jogdíjáról kezdett tárgyalásokat a CME, ám az általa kínált 35 millió dolláros ajánlatot a tévécsatornát tulajdonló bankok visszautasították. A szerencsétlenül alakult tévés szappanopera így minden bizonnyal folytatódik, a happy end pedig továbbra is kétséges. Ha pedig végül az a látszat nyer megerősítést, miszerint a cseh jogbiztonság nem áll éppen a legszilárdabb alapokon, az jelentősen csökkentheti az utóbbi időben megélénkült külföldi tőkebeáramlást Csehországba.
