Több mint 1,1 millió forintot veszített az a képzeletbeli befektető, aki a múlt év első kereskedési napján 10 millió forintért vásárolt Mol-részvényeket, s azokat december végéig megtartotta. Aki viszont a fenti összegért Egis-papírokat vett, annak befektetése egy év elteltével több mint a dupláját éri.
Ez utóbbi esetben sem telt az év izgalmak nélkül, hiszen a tőzsde meglehetősen vegyesen muzsikált 1999-ben. Az első negyedévben jelentős forgalom- és árfolyamcsökkenést szenvedett el a piac, ám végül a BUX az egy évvel ezelőtti záróárhoz képest közel 40 százalékkal emelkedett, így akik azóta megtartották szerencsésen összeválogatott részvényeiket, az állampapír-piaci hozamokat kétszeresen meghaladó profitot mondhatnak most magukénak. Mindezzel persze – mint a fenti példa is mutatja – nem dicsekedhetnek el azok, akik portfóliójukban a BUX-ban szereplőnél nagyobb súllyal vásároltak Molt, a részvényesi érték növelése irányában elkötelezett vezetésű olajtársaság papírjain ugyanis tavaly közel 11,3 százalékot lehetett veszíteni.
A részvénypiac kiugrónak nem, de az év eleji várakozásokhoz képest mindenképpen jónak minősíthető eredménye szinte az utolsó pillanatban “jött össze”. Az első félévi gyenge teljesítményt már a tavaly januári hosszt derékba törő brazil válság is megelőlegezte. A befektetők elfordulása azonban csak részben magyarázható az Ázsiából kiinduló pénzügyi krízis utórezgéseivel, az igazi okot a riasztó hazai makrogazdasági számok, különösen a költségvetési és külkereskedelmi egyenleg alakulása szolgáltatta. Várkonyi Gergely, az ING elemzője szerint a fentieken túl a rossz európai növekedési kilátások is hozzájárultak a közép- és kelet-európai részvények iránti kereslet megcsappanásához. Tamás Gábor, a Postabank Értékpapír Rt. elemzője viszont – a gyenge hazai gazdasági mutatószámok mellett – arra hívja fel a figyelmet, hogy külföldi elemzők a dél-amerikai piacok összeomlásától is tartottak. Emiatt tanácsolták a befektetőknek, hogy vonják ki tőkéjüket a veszélyes piacokról.
Az év nagy meglepetése volt, hogy a folyamatosan gyengülő részvényindex a koszovói háború idején – gyenge forgalom mellett – ezer pontot emelkedett. Ebben szerepet játszhattak a pozitív makrogazdasági várakozások is, ugyanis júliusban már kedvezőbb adatok láttak napvilágot a magyar gazdaságról. Az akkor megélénkülő befektetői érdeklődést azonban az addig töretlenül emelkedő amerikai piac visszaesése, illetve az amerikai kamatemelés hűtötte le.
Az év utolsó negyedében ismét egy kedvezőtlen hír fogta vissza a befektetőket a magyar papírok vásárlásától. A külföldi szakértők arra figyelmeztettek, hogy a magyar börzét érintheti a dátumváltás problémája. Sokáig úgy tűnt, emiatt már csak 2000-ben lesz komoly külföldi érdeklődés a magyar részvények iránt. Az év vége közeledtével a magyar bankszektor felkészültségében bízó befektetők mégis előrehozták vásárlásaikat, igaz, ebben a kedvező 2000. évi eredményvárakozások is közrejátszottak. Az utóbbira irányuló derűlátás a tőzsdei társaságok november közepén publikált első kilenc havi gyorsjelentései nyomán alakult ki, amikor világossá vált az is – hívja fel a figyelmet Várkonyi Gergely -, hogy a cégek többségénél az árfolyamesés sokkal nagyobb volt, mint amekkorát az eredmény csökkenése indokolt volna.
MEGLEPETT ELEMZŐK. A november-decemberi időszakban bekövetkező, 2 ezer pontot meghaladó emelkedés mindezek ellenére meglepte az elemzőket. A néhány héttel ezelőtt még 7,5 ezer pontos év végi indexet prognosztizáló Várkonyi szerint a 2000 elejére várt árfolyam-emelkedés egy része már megtörtént, így az elmúlt években megszokott – jelentős felfutást hozó – januári effektusra már nem lehet számítani. Szilágyi György, a Takarékbróker elemzője – aki korábban is 8 ezer pont körüli záró értéket jelölt meg – arra is rávilágít, hogy amennyiben a Mol is legalább az indexszel együtt emelkedett volna, akkor a BUX záró értéke a 9,0-9,5 ezer pontot is elérné.
A részvényindex növekedése a postabankos Tamás Gábor szerint – aki a decemberi hosszt a makrogazdasági mutatók látványos javulásával magyarázza – az idén is folytatódhat. Emellett az is sokat számít, hogy a külföldi elemzők szerint az év első néhány hónapjában felgyorsulhat az uniós tagállamok gazdasági növekedése. Az exportpiacok feléledése magával húzhatja a magyar gazdaságot is, a kivitel növekedése nyomán azután látványosan javulhat a kereskedelmi mérleg egyenlege. Az elemző véleménye szerint ebben az évben két nagy kérdés foglalkoztathatja a tőzsdei befektetőket. Az egyik az úgynevezett gázárképlet; ha ugyanis erről sikerül a kormánynak egyezségre jutni a Mollal, úgy a részvényindex jelentősen felülmúlhatja a 9 ezer pontos álomhatárt. A másik nagy kérdés, mennyire kötelezi el magát a kormány az infláció erőteljes letörése mellett.
A magyar gazdaság általános kilátásait Anthony Vágó, a Rabobank vezető elemzője szintén kedvezően ítéli meg. Ebben az évben a vegyipar és a gépipar kilátásait ítéli a legkedvezőbbnek a szakember. Az ázsiai kereslet élénkülésének köszönhetően az output árak erősödésére számít, s ez – az input árak kisebb dinamikájú növekedése miatt – a TVK és a BorsodChem profitabilitását is javíthatja. A Rába és a Mezőgép eredményességét elsősorban az amerikai mezőgazdaság kedvező kilátásai, és ennek köszönhetően mezőgazdasági gépvásárlások felfutása javíthatja. A NABI erősségeként hatalmas megrendelés-állománya említhető meg, de Anthony Vágó a cég új terméke, a kompozit busz jövőjéről is igen kedvezően vélekedik.
A jelenlegi árszinten, egy erőteljes amerikai korrekció növekvő valószínűsége miatt inkább profitrealizálást javasolnak ezzel szemben ügyfeleiknek az Erste Befektetési Rt. munkatársai. Az év egészét tekintve két forgatókönyvet vázol fel Pletser Tamás elemző. A pesszimista változat alapján (ennek az Erste szakértői szerint jelenleg megnőtt a valószínűsége) az amerikai piacon még az év első felében véget ér a technológiai szektor részvényei körül kialakult vásárlási láz, és a magasan álló európai piacok is korrigálnak. A tengerentúlon a még tovább dagadó buborék könnyen kipukkadhat. Az év vége felé ugyanis másfél hónap alatt 3 ezerről 4 ezer pontos magasságba emelkedett a Nasdaq fő mutatója. Az Y2K probléma elmúltával a technológiai szektor cégeinek tavalyi, egyszeri extraprofitja már a múlté. Emellett a Fed egy-két hónapon belül kamatot emelhet, hiszen az ilyen lépésekkel tavaly csínján bánt a monetáris hatóság, mivel tartott a dátumváltás okozta félelmek miatti likviditáscsökkenéstől. Ez azonban nem következett be, így túlzottan nagy tőke áramlott a részvénypiacokra, ám egy ilyen magas kamatszint melletti további kamatemelkedés irreálissá teszi a kialakult részvényárfolyamokat. E tényezők miatt az Ersténél most inkább egy drasztikus korrekció lehetőségének adnak nagyobb esélyt. Ebben az esetben a BUX idei sorsa, az év egészét tekintve is, csak a stagnálás lehet – igaz, a jelenlegi árak még nem jeleznek komoly túlértékeltséget.
AZ OTP ÉS A MOL LEHET A NYERTES. Az optimista forgatókönyv szerint elmaradna a külföldi korrekció, és az index akár újabb 30 százalékkal növekedhet egy év alatt. A likvid részvények közül ez esetben az OTP és a Mol jöhet számításba. A bankpapír a kamatszint erőteljes csökkenéséből sokat profitálhat, míg a Mol akkor lehet vonzó, ha valóban bekövetkezik a gázkereskedelem liberalizálása és az energiahordozó importalapú árazása. A kisebb papírok közül a konzervatívan, de biztosan fejlődő Pannonplastot és az áramszolgáltató részvényeket favorizálják az idén az Ersténél.
A takarékbrókeres Szilágyi György osztja azt a véleményt, hogy a Nyugat-Európában meginduló gazdasági növekedés ismét vonzóvá teszi a magyar papírokat, ezért számos külföldi befektetési alap visszatérhet a budapesti börzére; kérdés persze, milyen árszintig hajlandóak vásárolni. A múlt év végén a világ szinte valamennyi tőkepiacára jellemző optimizmus is húzza magával a honi piacot, hiszen a régióra szakosodott alapok vételkényszerben vannak: ha nem vásárolnak, a piac “elmegy mellettük”. Ez természetesen elsősorban az indexben meghatározó súllyal szereplő részvényekre érvényes. A középkategóriára kedvezően hatnak a sok év után végre fellendülésre utaló német gazdasági adatok, ugyanis sokan úgy vélik, az ottani növekedés újabb lökést adhat a magyar gazdaságnak. Jelcinnek az 1999. év utolsó napjára időzített lemondása nyomán sokak szerint stabilizálódik Oroszország politikai, gazdasági helyzete, ami az itteni részvények iránti bizalmat is erősítheti, ennek különösen az orosz piacon érdekelt cégek árfolyamára lehet jótékony hatása.
NŐTT A KORREKCIÓ ESÉLYE. Az indexnek az év utolsó két hónapjában bekövetkezett közel 30 százalékos emelkedése ugyanakkor egy ezer pont körüli korrekció lehetőségét vetíti előre január második felében – vélekedik Vaszily Miklós, az IE-New York Bróker Rt. elemzője- , amit azonban enyhíthet a további tőkebeáramlás. Egyéves távlatban optimisták lehetünk, hiszen a külső és belső feltételek kedveznek a magyar piacnak, így jó esetben ez év végére 20-25 százalékos átlagos részvényár-emelkedés is elképzelhető, ami reálértékben 15 százalék körüli növekedést jelenthet. Ezt a magyar cégek oldaláról megalapozza a 2000-re várt 30 százalék körüli profitnövekedés, az ugyanis az elmúlt hetekben csak részben épült be az árfolyamokba.
Vaszily szerint a konvergáló piac előnyei okán a Magyarországon invesztáló külföldiek elsőként a pénzügyi szektor papírjait keresik majd, így likviditása miatt a régió legstabilabb bankja címre esélyes OTP árában még vannak tartalékok. A likvid részvények közül a piaccal egyező teljesítményt hozhat a Matáv is, amely elsősorban a stabilitása miatt lehet jó befektetés 2000-ben. Kockázatkedvelő befektetőknek a ma még kevéssé felfedezett Egis ajánlható. A Danubius szintén az elfelejtett papírok közé sorolható, holott fundamentálisan nem rossz a régióban is terjeszkedő cég helyzete. A kockázatosabb papírok közül szóba jöhet a Synergon is, ha a dátumváltás miatt elhalasztott nagy projektek megvalósulnak az idén.
Réthy Róbert, a Procent elemzője szerint a tőzsdei cégek közül idén elsősorban az exportálók eredményessége alakulhat kedvezően, a nyugat-európai és az oroszországi élénkülésnek köszönhetően. Összességében a tőzsde szintén kiváló teljesítményt nyújthat az idén, a BUX év végi értéke akár 10,0-10,5 ezer pont is lehet. A nagyobb növekedést egyedül a már kialakult magas árfolyamok veszélyeztethetik: több vállalat jelenlegi kurzusa már a 2000. év végére várt árfolyamot is megközelítette, illetve meg is haladta. Réthy szerint ezek közé tartozik a BorsodChem és a TVK, amelyek a várható eredményjavulás és a kedvező fundamentumok ellenére túlértékeltek. A gyógyszerpapírok teljesítményében már tükröződhet az orosz politikai és gazdasági helyzet rendeződése. –
(Közreműködött Becsei András, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula)
