Medgyessy Péter foggal-körömmel küzidött érte, mindhiába, Járai Zsigmondnak viszont lényegében sikerült. A tőke- és a munkajövedelmek adóterhelésének közelítéséről van szó, amely már a Horn-kabinet említett pénzügyminiszterének is szívügye volt. A szociális érzékenységű politikusnak “szúrta a szemét”, hogy míg a munkajövedelmekre 30-40 százalékos adóteher nehezedett, addig a kamat, illetve az árfolyamnyereség után nem számítottak fel adót. S bár akkoriban még “erős” volt a Pénzügyminisztérium (PM) – javaslataikat többnyire kormánykörökben is elfogadták -, a tőkepiaci szereplők hatékony lobbizásának következtében végül az előző kormányzati ciklus utolsó két évében nem változtak a tőkejövedelmek adózási szabályai.
ÚJ SZERPBEN. Amióta viszont a Budapesti Értéktőzsde egykori elnöke, Járai Zsigmond elfoglalta a pénzügyminiszteri széket, adózási szempontból szinte csak kellemetlenségek érték a tőkepiaci szereplőket. “Azt gondolom, az a helyes adórendszer, ahol a munka- és a tőkejövedelmek hasonlóan adóznak” – hangsúlyozta a Figyelő kérdésére Járai, aki szerint az elmúlt években történt némi előrelépés ezen a területen. Mindez persze nemcsak a munkajövedelmek adóterhelésének csökkentését jelenti, hanem – fájdalom – együtt jár a tőkejövedelmek növekvő adóztatásával is.
S ez utóbbi valóban különösen igaz. Ugyan 1998-ban a törvény-előkészítésre igen rövid idő állt rendelkezésre, s a korábbi évekhez képest nem túl sokat változott a személyi jövedelemadó rendszere, az újdonsült pénzügyi vezetés az első vágást azért megtette a tőkejövedelmek ellen. A kormányzat javaslatára az országgyűlés úgy döntött, hogy korlátozzák a befektetési adóhitel mértékét: ez a ráta 1999. január elsejével a befektetésállomány növekményének 30 százalékáról annak 20 százalékára csökkent, s a kedvezmény maximumát évi 200 ezer forintban határozták meg. “A gazdagokat nem kell ösztönözni, adókedvezmény nélkül is befektetik a pénzüket” – magyarázta akkoriban az új rendelkezés létjogosultságát Járai. A befektetési jegyek tulajdonosai is kaptak egy “fricskát”: a befektetési alapok portfóliójában lévő állampapírok után a múlt év eleje óta nem jár adókedvezmény. S hogy az osztalékban részesülők se érezzék, hogy bármiből is kimaradnának, abban az évben – bár erről még az előző kormány döntött – 25 százalékról 35 százalékra nőtt a “büntető osztalék” mértéke. Az viszont már a Járai-vezette PM ténykedésének “köszönhető”, hogy ezt tetézve még 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást is fizetni kell. Ugyancsak emelkedett – 20 százalékról 35 százalékra – a kedvezményesen juttatott dolgozói részvény, dolgozói üzletrész kedvezményére kivetett adó mértéke.
HALADÉK. Az igazi fekete év mégis 2000 lett volna a tőkepiaci szereplők számára, ha a kormány is elfogadja a pénzügyminiszter által támogatott – az adóreform-tervezet keretében kidolgozott – javaslatokat. Ez ugyanis azt jelentette volna, hogy már ebben az évben 10 százalékkal adózott volna a kamatjövedelem, valamint a tőkeszámlán tartott igazolt befektetés árfolyamnyeresége is. Ráadásul az is a tervek között szerepelt, hogy az adórendszer egyszerűsítése jegyében megszűnik a befektetési adóhitel. A nagyszabású szigorító csomagból 2000 januártól végül nem sok minden valósult meg: a kamatjövedelmeket még nem terhelte adó, megmaradt a tőkeszámlán tartott befektetésekhez kapcsolódó adómentesség is, s a befektetési adóhitelt sem törölték el. Született viszont egy kormányhatározat, amely szerint ha az infláció mértéke 5 százalék alá csökken, akkor a kamatjövedelmek adóját megemelik a jelenlegi 0 százalékról. Ám erre legkorábban 2003 januárjától kerülhet sor, tekintettel arra, hogy a kormány jelenlegi szándékai szerint 2002-ig bezárólag már nem lesznek módosítások az adórendszerben.
Ami tavaly még Járainak sem sikerült, az ebben az évben különösebb ellenállás nélkül ment át a kormányon, majd a múlt héten az országgyűlés is elfogadta: 2001 januárjától a tőkeszámlára helyezhető értékpapírok adásvétele során keletkező árfolyamnyereséget is 20 százalék adó terheli. E jövedelem megadóztatása persze nem vadonatúj ötlet, hiszen 1993 végéig 20 százalék, 1994-től pedig 10 százalék adó “sújtotta” a tőkeszámlán keletkező jövedelmeket, s “kivételezett” helyzetbe csak 1995-től kerültek. Az adózás visszaállítása azonban a nem éppen virágzó korszakát élő hazai tőzsdének bizonyára a legrosszabb pillanatban jön, amennyiben ez tovább erősítheti azt a trendet, hogy a kisbefektetők is tömegesen hagyják el a parkettet. Különösen annak fényében, hogy más megtakarítási lehetőségek – bankbetétek, állampapírok, befektetési jegyek – jóval kisebb kockázattal, ráadásul adómentesen, nagyobb profithoz juttatják a magánszemélyeket. “Nem gondolom, hogy a tőkepiacra nagy hatással lenne a tőkeszámlára helyezhető értékpapírok árfolyamnyerésége utáni 20 százalékos adó bevezetése” – válaszolta kérdésünkre Járai Zsigmond, aki szerint ez a “kis lépés lényegesen nem befolyásolja majd a vásárlásokat”, de Járai is elismeri, hogy az adóemelés időzítése nem éppen a legjobb.
KIVONULÁS. Debreczeni Kálmán, a Befektetési Vállalkozások Szövetségének elnöke is azon a véleményen van, hogy nemcsak emiatt az egyetlen tényező miatt vonulnak ki a kisbefektetők a tőzsdéről. Bár hozzáteszi azt is, hogy szerinte a 20 százalékos adó mindenképpen hozzájárul a kisbefektetők érdektelenségéhez. Nem tartja barátságos lépésnek a tőkeszámlákon tartott értékpapírok árfolyamnyeresége utáni adóemelést azért sem, mert más tőkejövedelmek, például a kamat adója a jövőben is 0 százalék lesz.
A tőkeszámlára helyezhető értékpapírok árfolyamnyeresége utáni 20 százalékos adót ugyan csak a január elsejét követően kifizetett jövedelmek után kell levonni a kifizetőknek, azonban a korábbi időszakban keletkezett jövedelmet is megadóztatják. Tőkepiaci szakértők szerint ez akár alkotmányossági aggályokat is felvethet. Ugyanakkor az eléggé nyilvánvaló, hogy ismét van egy kiskapu: a korábban vásárolt részvényeket az akkori beszerzési árnál még az idén jóval drágábban eladni, majd a magasabb áron visszavásárolni. A befektetőknek ez ugyan némi költséggel járna, de így sem járnának rosszul, az értékpapír-kereskedők számára pedig egy ilyen “átváltási hullám” szép jutalékbevételt hozhat a konyhára.
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) szerint egyébként az új szja-törvény adóelőleg-levonásra vonatkozó rendelkezése is alkotmányellenes, ezért arra kérték Mádl Ferenc köztársasági elnököt, hogy annak aláírása és kihirdetése előtt kérje az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollját. A TEBÉSZ szerint ugyanis alkotmányellenes a törvény azon szabálya, amely szerint minden nyereségesen lezárt ügylet után a teljes évre fizetendő adó mértékével megegyező mértékű, vagyis 20 százalékos adóelőleget kell fizetni, a veszteségeket viszont csak az év végén lehet elszámolni.
