Míg több brókercégnél is kétségbeesve tapasztalják, hogy napi forgalmuk a korábbinak harmadára-ötödére apadt, a Pénzügyminisztériumnál (PM) úgy döntöttek: épp itt az ideje, hogy a tőzsdei befektetéseket ösztönző adónemek egyikének ismét búcsút intsünk. A minisztérium adótörvény-javaslata szerint – ha ősszel a parlament is áldását adja rá – 2001. január elsejétől megszűnne a tőkeszámlák nullakulcsos forrásadója. Ezzel valamennyi részvényügylet révén, illetve a befektetési jegyek adásvételével elért árfolyamnyereség után is 20 százalék adót kellene fizetni. (Bár a múlt héten a PM illetékese a tervezettnek némileg ellentmondva úgy nyilatkozott, hogy a befektetési jegyeket nem érintené a változás.)
MEGBÉLYEGZÉS. Az értékpapír-piaci szereplőket már a javaslat filozófiai háttere is meglepte. A tervezet ugyanis egyszerű adóelkerülési technikának bélyegzi e kedvezmény igénybevételét – hozzátéve azt az erősen vitatható indoklást is, hogy a nullkulcsos forrásadó napjainkra elveszítette befektetés-ösztönző erejét. Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke szerint ez a megközelítés arra utal, hogy a kormányzat negatív képet alakított ki a tőzsdén üzleteket kötő magánbefektetőkről.
Az adókedvezmény megvonásához a megfelelő pillanatot sem sikerült elkapni: éppen lejtmenetben éri az újabb csapás a hazai tőzsdét. A jelenlegi helyzetben a befektetések ösztönzésére volna szükség, hiszen a gyengélkedő magyar piacról – részben a kormányzat magatartása miatt – több külföldi nagybefektető elpártolt (egy időre legalábbis), és még nagyobb jelentősége volna a hazai befektetők érdeklődésének. “A szakma nem vár újabb engedményeket, de mégsem ez a megfelelő pillanat a régóta meglévő befektetésösztönző kedvezmény megvonására” – mondja Máriás György, a mintegy 3 ezer kisbefektető 7 milliárd forintnyi vagyonát kezelő DH Univerzum Értékpapír Rt. vezérigazgatója. Szerinte ma még közel sem olyan erős a kisbefektetői réteg, hogy funkciótlanná vált volna eme ösztönző intézmény. Az értékpapírpiacnak nem áll érdekében, hogy az amúgy is csekély létszámú hazai részvénybefektetői kör a megnövekedett költségek miatt más típusú befektetések után nézzen.
A piac képviselői szerint jogilag sincs tökéletesre csiszolva a tervezet. Erősen aggályos például az az elképzelés, miszerint a 2001. január elseje előtt elért árfolyamnyereséget is megadóztatná a kormányzat. “Ha a törvény mégis e visszamenőleges hatállyal lépne életbe, szövetségünk az Alkotmánybírósághoz fordul” – közli Dióslaki Gábor. A brókercégek vezetői – némi rövidlátással – persze akár örülhetnének is e hírnek, hiszen az értékpapírcégek forgalmán nyilván nagyot lendítene a kisbefektetők védekező reakciója. “E kör ugyanis nyilván realizálni szeretné korábbi nyereségét egy egyszerű művelettel, a kritikus január 1-e előtt” – mondja Magyar István, a Microbróker vezérigazgatója. Ezzel egyszersmind a tervezet kiskapujára is rámutat: nem kell ugyanis nyereségadót fizetnie annak, aki még idén teljesen törvényesen “átköti” az addig profitáló papírjait. Azaz egy jól megválasztott pillanatban, amikor a részvények a bekerülési árnál jóval magasabb árfolyamon forognak a tőzsdén, eladja, majd a következő másodpercben ugyanolyan áron vissza is vásárolja azokat. Így az árfolyamnövekedés bázisát az új, magasabb bekerülési ár jelenti majd, a tényleges eladáskor pedig csak az esetleges további árfolyamnyereség után kell adót fizetni. “Dacára annak, hogy a fenti legális módszerrel elkerülhető a már korábban megszerzett nyereség megadóztatása, a visszamenőlegesen kivetett adó nem vetne jó fényt az előkészítőkre” – vélekedik Magyar István.
TÚL NAGY ÁLDOZAT. Olyan illúziókat persze a piac szereplői sem kergetnek, hogy az adókedvezmény örök időkre fenntartható. “Ám úgy tűnik, a József nádor téren már igen közelinek érzik az uniós csatlakozás időpontját, hiszen ezt a lépést igazán a belépéssel egy időben lenne érdemes megtenni” – mondja a Microbróker vezérigazgatója. Ez utóbbival Dióslaki is egyetért, hozzátéve: a 20 százalékos forrásadó bevezetésével egyidejűleg meg kellene oldani többek között a tőkejövedelmek együttes adózását is. Magyar István szerint a vezető kormánypárt részéről hiba volna, ha a hazai kisbefektetőkkel nem számolna választópolgárként, és “beáldozná” e kört a remélt, mindössze 4 milliárd forintos bevétel megszerzése érdekében.
