A bank lehetőségeit meghaladó hiteligény kielégítése, illetve a kockázat megosztásának szándéka – e két alapvető szempont vezet egy pénzintézetet szindikált hitelezésre. A kritikus tömeget a hiteligény Magyarországon hozzávetőleg 5 milliárd forintnál éri el, ilyen összeget rendszerint már 2-3 bank ad össze. A hitelösszeg növekedésével és a kockázat fokozódásával egy szindikátusba mind több hitelintézetet vonnak be. A bő negyven hazai bankból ilyen tranzakciókkal mintegy 15 foglalkozik.
A szindikálásban való részvétel a bank számára ugyanakkor nem csupán forráskihelyezési alkalmat jelent, de költségeinek potenciális csökkentését, illetve reklámlehetőséget is. Ilyenkor – pontosabban nyilvános szindikálás esetén (lásd táblázatunkat) – ugyanis forog a pénzintézet neve, kiváltképp, amikor a hitelt a felvevő társaság szándéka szerint újabb lépés (tőzsdére menetel, kötvénykibocsátás stb.) követi, hiszen ekkor kifejezetten érdeke közhírré tenni, hogy milyen bankokkal áll “jó viszonyban”.
A több hitelintézet által együttesen folyósított kölcsönök száma Magyarországon az utóbbi hét-nyolc évben szaporodott meg, ebből is az utolsó három esztendő az, amikor a bankok a korábbinál hajlandóbbnak mutatkoznak az együttműködésre. Az ilyen alkalmakkor az ügyfél elcsábításának veszélye mindazonáltal ma is fennáll, éppen ezért kialakult a pénzintézeteknek az a 3-4 csoportja, amelynek tagjai egymással “szívesebben” vesznek részt egy-egy szindikálásban. Így az árak túlzott lenyomása is elkerülhető, ami a nyilvános szindikálásoknál ma is igen heves, és gyakran kiszámíthatatlan versenyt eredményez. Az ilyen ügyletek áránál a budapesti bankközi kamatlábból (Bubor) indulnak ki, amihez még valamilyen marzsot számítanak (a hitelkamaton felüli díjak (lásd táblázatunkat) e marzs bizonyos hányadát, általában legfeljebb az egyharmadát teszik ki).
E hitelek felvevői – már csak az összeg nagysága miatt is – Magyarországon javarészt az energetikai és távközlési társaságok, és gyakori a különböző infrastruktúra-fejlesztésekhez ily módon forrást teremteni (ámbár mindez inkább már a projektfinanszírozás területére vezet át, még ha folyósító intézményből egyszerre több is részt vesz bennük). Ugyanakkor vannak olyan esetek is, amikor a máskülönben – méreténél vagy kockázatánál fogva – szindikálásra “termett” hiteligényt valamilyen speciális okból egyetlen bank elégíti ki.
A szindikált hitelek állományát még megbecsülni is nagyon nehéz. Ennek egyrészt az az oka, hogy rengeteg ügylet nem is kerül nyilvánosságra. Másrészt Magyarországon gyakori, hogy a nagy összegű hitelre áhítozó cég nem a szindikálás mellett dönt, hanem egyszerre több bankhoz fordul és kér különálló kölcsönökre ajánlatot, és igyekszik a legkedvezőbb árat a többi ajánlattevőre rákényszeríteni. Ugyanígy az sem egyértelmű, hogy eddig vajon mekkora volt a szindikált hitelezés hazai egyedi rekordja. Mindenesetre 150 millió eurónak megfelelő szindikált hitel a honi piacon nagyon is kiugrónak számít.
BNP-DRESDNER BANK (HUNGARIA) RT.
