Tíz évig tartott a Philipsnél a rendszer meghonosítása, teljes kiépítése pedig sosem fejeződik be – jelentette ki egy alkalommal a multinacionális társaság egyik vezetője, s ez a mondás szállóigévé vált. Ez lebeg a tanácsadó cégek szeme előtt is, amikor egy-egy vállalatnál megkezdik az átfogó minőségirányítás (Total Quality Management – TQM) kiépítését. “Két éve dolgozunk a Medicornál, amely azt akarja elérni, hogy felnézzenek rá, mert az átfogó minőségirányítás üzleti kiválóságot jelent. Munkánkkal akkor végzünk, amikor sikerül beindítanunk a hólabda-effektust, azaz a kivonulásunk után is állandóan folytatódik a fejlesztés” – mondja Bernáth Lajos, a QualiMed tanácsadó cég ügyvezető igazgatója.
A TQM a nyolcvanas évek elején kezdett terjedni a fejlett piacgazdaságú országokban, s Magyarországon már az elmúlt rendszerben megkezdődött a bevezetése. A japán Shoji Shiba professzor szakmai irányításával – a TQM-et a felkelő nap országában alkalmazták először – 1987 és 1991 között 35 állami nagyvállalatnál honosították meg a módszert. Többségük azóta is prosperál, s a privatizáció során értéknövelő tényezőnek számított a folyamatosan működő önértékelő rendszer megléte.
“Magyarországon az volt a TQM első korszaka, s az időzítés jelentőségéről sokat elárul, hogy az Egyesült Államokban is csak akkor kezdett hódítani a módszer. Az ipari tárca által támogatott programban közreműködők közül később sokan alapítottak tanácsadó céget a bevezetési időszakban megszerzett tudásra alapozva” – emlékszik vissza Sugár Karolina, a Magyar Ipari és Kereskedelmi Minőségfejlesztési Központ igazgatója.
A lendületet azonban megszakította az ISO 9000 és a QS 9000 minőségbiztosítási tanúsítványok iránti igény. Mivel az üzletkötéseknél egyre inkább megkövetelték az erről szóló papírt, a vállalkozások ennek megszerzésére helyezték a hangsúlyt. Néhány év múltán viszont épp ez motiválta a TQM térhódítását, ez ugyanis a minőség továbbfejlesztésének hatékony eszköze.
Immár nyolc honi egyetemen működik TQM oktatóközpont, az átfogó minőségirányítással is foglalkozó tanácsadó cégek száma azonban nem éri el a tízet. TQM-bizonyítvány ugyan nem létezik, ám jelenleg már meghaladja a félszázat azon országok száma, ahol a módszer alkalmazásában legnagyobb eredményt elért társaságokat éves díjjal tüntetik ki. Magyarországon 1996-ban a Gazdasági Minisztérium jogelődje hirdette meg először a Nemzeti Minőségi Díjat, amelynek gazdája a Minőségfejlesztési Központ. A nyertesek szerint a díjnak óriási presztízsértéke van, hatására általában megnőtt a megrendelések száma.
Nemzeti Minőség Díjra eddig összesen hatvanan adtak be pályázatot, ennek alapján a szakemberek 150-re becsülik a TQM-et alkalmazó vállalkozások számát. “A pályázók köréből egyetlen profilt sem lehet kiemelni, annyira vegyes a kép. Kelet-Magyarországról jelentősebb érdeklődés mutatkozott, úgy látszik, ott nagyobb a bizonyítási vágy” – osztja meg tapasztalatait Bodor Pál, a HQD Iroda tulajdonosa.
Az átfogó minőségirányítással a nemzetközi gyakorlat szerint először az ipari társaságok kezdenek foglalkozni, majd a szolgáltatók körére is átterjed az érdeklődés, manapság pedig a közszolgálati, non-profit szervezetek is mind nagyobb számban alkalmazzák. Magyarországon az egészségügyben is nagy igény mutatkozik a TQM iránt, s nemrég az Oktatási Minisztérium indított be minőségjavító programot, amelyhez 2,5 ezer óvoda, általános és középiskola jelezte csatlakozását. Ez egybecseng az Európai Unió elképzelésével: Brüsszel kiemelten kezeli a TQM bevezetését a közszolgálati szektorban.
Európai Minőségi Díj is létezik, melyre a nemzeti díjazottak pályázhatnak. Sugár Karolina a TQM hazai fejlettségének bizonyítékaként azt is fontosnak tartja, hogy az európai díjat odaítélő zsűriben ma már tíz magyar szakember is részt vesz. Az idén az eddigi 17 itthoni nyertes közül hatan e díjat is megpályázták (a kontinensről összesen nyolcvanan jelentkeztek), s az igazgató asszony jó esélyt lát arra, hogy többen bekerüljenek a döntőbe, sőt, akár magyar győztes is legyen.
