Gazdaság

A MOL RT. ÚJ ELNÖKE – Tiszta Amerika

A Magyar Olaj- és Gázipari (Mol) Rt. február 24-i rendkívüli közgyűlése visszahívta a 11 tagú igazgatóság 8 tagját, köztük Pál László elnököt. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. az elnök és két másik tag esetében élt aranyrészvénye nyújtotta 50 százalék plusz 1 szavazatot jelentő jogával, csakúgy, mint 3 új tag megválasztásánál. Az így bekerült új tagok egyikét, Csák Jánost, a Matáv Rt. pénzügyi igazgatóját a közgyűlés után azonnal megtartott igazgatósági ülésen elnökké is választották.

Bár a kisrészvényesek – akik persze „sportot űznek” abból, hogy a fő tulajdonos ÁPV Rt. döntéseit a közgyűléseken kritizálják – aggodalmuknak adtak hangot a vállalatvezetési grémium megváltoztatásakor, tulajdonképpen örülhetnek: az új elnök ugyanis azt ígérte, hogy pakettjük értékesebbé válik.

„Az új összetételű igazgatóság fő célja a részvényesi érték további növelése azon az alapon, amelyet az elmúlt évek sikeres működése létrehozott” – mondta Csák János nem sokkal azután, hogy az új összetételű igazgatóság elnökévé választotta. Ennek elérése érdekében a vezetőség munkájának fókuszában az áll, hogy a társaságot olyan integrált és regionális energiavállalattá fejlessze, amely működési és pénzügyi hatékonyság tekintetében az összehasonlítható cégek felső negyedébe tartozik. Ehhez – az elnök elmondása szerint – fel kívánják használni az irányításba újonnan bekerült tagok széles körű nemzetközi tapasztalatait, az igazgatóság és az ügyvezetés munkájában érvényre juttatván „a társasági irányítás legjobb gyakorlatát”.

„Gazdaságunk egyik ékköve a Mol, s mint ilyen, a szívem közepében helyezkedik el” – mondta a Figyelőnek Csák János, majd kisvártatva hozzátette, hogy természetesen a Matáv is ott van. „Elég nagy a szívem” – vonja le kisfiús mosollyal az új igazgatósági elnök a következtetést, aki semmi kétséget nem hagyott afelől, hogy az új funkció mellett eddigi tisztségeit továbbra is be akarja tölteni. Pedig az amúgy is kekeckedésre hajlamos kisrészvényesek nem nézik jó szemmel, hogy halmozza a tisztségeket. A Matávnál betöltött főállása mellett ugyanis Csák elnöke a Westel 900 Mobil Távközlési Rt.-nek és felügyelőbizottsági tag egy másik Matáv-leányvállalatnál, a Westel 450 Kft.-nél. Az új első ember már személyében is új vállalatvezetési elveket tükröz; Csák János első rövid nyilatkozataiban csak megerősíti ezt. „Amerikai típusú igazgatóságra tett javaslatot az állami tulajdonos” – jelenti ki, amit a külső tagok magas arányával támaszt alá.

Energikus ember Csák, ez vitathatatlan, de nem energetikus, s ezt a közgyűlésen a tulajdonosok közül többen szóvá is tették. A pénzügyi szakember azonban nyíltan vallja, hogy az igazgatóság sikeres vezetéséhez sokkal inkább szükséges az üzletemberi szemlélet, mint a szakmai háttér. Különben az igazgatóság összetétele Csák szerint kifejezetten szerencsés, mert a tagok olyan területeket képviselnek, amelyek jól kiegészítik egymást. Feltűnő azonban, hogy az újonnan megválasztottak közül négyen pénzügyi területről „katapultálódtak” a Mol igazgatóságába. Ezzel szemben Csák olyan mátrixról beszél, amely egészséges egyensúlyt biztosít a cég működtetéséhez.

Minthogy az új igazgatóság tagjai sikeres és ezért elfoglalt emberek, az új elnök reformokat akar bevezetni a grémium működésében is. „Részletkérdésekkel nem fogunk foglalkozni” – ígéri; példaképéül az észak-amerikai boardok szolgálnak, ahol bevett szokás, hogy a tagok különböző albizottságokat alkotnak és a munka oroszlánrészét ezekben végzik el. Három ilyen albizottság lebeg Csák János szeme előtt: pénzügyi, javadalmazási és vállalatirányítási területen fog a 11 igazgatósági tag tevékenykedni. Ez a szerkezet természetesen sokat elárul arról, milyen prioritásokat tűzött maga és a társaság elé az új elnök. Ám akinek fárasztó lenne kikövetkeztetni, hogy mire helyezi a hangsúlyt, annak katonás tömörséggel összefoglalja ő maga. Mindenekelőtt a részvényesi érdekek kiszolgálását tartja szem előtt az új igazgatóság. (Ez is az amerikai szemlélet diadalmaskodását jelzi; úgy tűnik, Csákkal együtt a shareholders value is beköltözött a Molhoz, bár egyesek szerint már a távozó igazgatóság is figyelmet fordított erre.) Csák János – mint jó pénzügyes – az erőforrások megteremtését nevezte meg második helyen az igazgatóság feladatai között. A harmadik, a működés hatékonyságának fokozása pedig ma már nem maradhat ki egyetlen vállalatvezető szempontrendszeréből sem. Emellett az általa irányított igazgatóság feladatának tekinti a vállalati célok kitűzését és a végrehajtás ellenőrzését.

Mindez azonban nem fejezi ki azt, mennyire nehéz dolga lesz Csáknak és csapatának. A Mol Rt. – ismeri el készségesen a frissen megválasztott első ember – az elmúlt években jelentős és látványos változáson ment keresztül; a múlt szerdán leváltott igazgatóság tevékenysége alatt imponálóak voltak a pénzügyi eredmények és óriásit javult a működési hatékonyság. „Ám ez még nem a tejjel mézzel folyó Kánaán” – siet hozzátenni Csák, hiszen ő nem egy magyar viszonylatban jó válla-latként képzeli el a Molt, hanem olyanként, amely a világ integrált energetikai cégei között is a legjobbak egyike. Az állami tulajdonos ennél sokkal prózaibban fogalmazta meg az igazgatóság lecserélésének okait: jobban akarja érvényesíteni szándékait, s ezt csak olyan vezetéssel tudja megtenni, amelyben megbízik.

Csák János is megbízik az állami tulajdonosban, amelyikkel azonban várhatóan nem lesz problémamentes a viszonya. A Mol tevékenységét számos területen törvények és egyéb szabályozók befolyásolják: védik pozícióit, illetve nehezítik működését. Így például a gázárképlet igencsak bizonytalanná teszi a Mol forgalma legnagyobb részét kitevő gázkereskedelmet. Tavaly a cég történetében először nyereséges volt ez az üzletág, de ez az alacsony világpiaci áraknak volt köszönhető. Az árak továbbra is a mélyben vannak, ezért sokan alkalmasnak tartanák az időpontot a magyar képlet megváltoztatására. Csák szerint is olyan megoldást kellene alkalmazni, amelyik részvényesi értéknövekedéssel járna. Csakhogy az államnak a tulajdonosi érdekek mellett más szempontokat is figyelembe kell vennie, hiszen az energiaszolgáltatás drágítása megtépázhatja bármely kormány népszerűségét.

A hangsúlyozottan nem politikus Csák János éppen ezért a stratégia kialakításánál arra akar összpontosítani, hogy a Mol felkészüljön az energiapiac liberalizálása utáni időszakra. „A Molnak folyamatosan vizsgálnia kell, hogy az energetika mely területeire tud betörni, ahol később, a piaci szempontok teljes érvényre jutása után is versenyképes maradhat.” A tevékenység diverzifikálása jelentheti, hogy a társaság növeli részesedéseit a regionális gázszolgáltatókban, esetleg az áramszolgáltatók felé fordul, de az új elnök a fokozottabb külföldi aktivitást sem zárja ki. Csák János ma még nem tudja, hogy a termelési lánc mely pontján erősít a Mol, de az biztos, ebben a megtérülési szempontok döntő szerepet játszanak majd.

A pénzügyi szakember, aki szívesen veti össze a társaságot a nemzetközi konkurenciával, elismeri: a Mol eladósodottsága kisebb az iparágban megszokottnál. „Amíg nincs döntés a beruházásokról, addig értelmetlen lenne hitelfelvételeken dolgozni” – védekezik, s ugyanezzel az érvvel hárítja el a tervezett New York-i tőzsdei bevezetésre irányuló kérdést is.n

Csák János 37 éves, 1987-ben szerzett diplomát a budapesti közgazdasági egyetemen pénzügy és szociológia szakon. A Kereskedelmi Bank és a Központi Statisztikai Hivatal után, 1993-ban került a Matávhoz, ahol jelenleg pénzügyi igazgató. 1996-ban egy évet töltött el a cég amerikai tulajdonosánál, az Ameritechnél Chicagóban. Részt vett a michigani egyetem vállalatvezetői programján. A Westel 900 Mobil Távközlési Rt. elnöke és felügyelőbizottsági tag a Westel 450 Kft.-ben. Múlt csütörtök óta a Mol Rt. elnöke.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik