Tony Fekete, 
az Europay International, a Mastercard és Maestro bankkártya rendszer közép- és kelet-európai igazgatója: „A lakossági hitelezés fejletlen, így e téren óriási tartalékok vannak az egész régióban. Magyarországon például tavaly 5 százalék körül volt a lakossági hitelállomány GDP-hez viszonyított aránya, miközben Németországban 48 százalék ez a ráta. Hasonló a helyzet a minket közelebbről érintő valódi hitelkártya szegmenssel. Bár a régióban 18 millió Europay kártya van forgalomban – ebből 2 millió hitelkártya logóval -, mégis csupán 100 ezer körül lehet a valódi hitelkártyák száma. Itt reményeim szerint 2003-tól, a gazdasági hangulat javulásával már igazi áttörésre kerülhet sor. A kis- és középvállalkozások hitelkártya-piaca szintén meglehetősen alulfejlett. Amúgy a hitelezésben is e kör felé kellene fordulniuk a bankoknak, ám a tömegtermékekkel ma még óvatosak. Magasak ugyanis az adminisztrációs költségek, miközben a kockázatkezelés szempontjából nehezen megfoghatók az apró cégek.”
A monetáris politika irányítását új alapokra helyezték azok az új jogszabályok, amelyek 2001 közepéig születtek. A változásokat a piacgazdasági folyamatok kedvező alakulása, illetve az uniós normákhoz történő alkalmazkodás igénye alapozta meg. A sávszélesítés a forint vártnál nagyobb mértékű felértékelődését hozta, s érzékelhető hatást fejtett ki az infláció csökkenésére.
Az év végére – az általános világgazdasági recesszió és bizonytalanság, valamint a hazai romló egyensúlyi adatok következtében – a forint kismértékű gyengülése várható. Az esztendő egészét tekintve azonban, az inflációs különbségeket is mérlegelve, a forint több mint 7 százalékkal értékelődik fel. Jövőre, a monetáris folyamatok politikai érzékenysége miatt, a nemzeti fizetőeszköz kurzusa a választásokig feltehetően gyengülni fog az euróhoz viszonyítva, májustól azonban újabb erősödés valószínű; a felértékelődés éves szinten 8 százalék körüli lehet 2002-ben.
A vállalkozói szektor éven belüli hitelkamata az év végére 12 százalék körüli szintre, míg a betéti kamatok 9 százalék alá csökkenhetnek. A lakossági kölcsönöknél valamivel 20 százalék alatti, a betéteknél pedig mintegy 9 százalékos kamat várható. Jövőre a nominális kamatszint további csökkenésével számolhatunk. A Budapesti Értéktőzsde, a külföldi vásárlások várható növekedésére támaszkodva, valamelyest még az idén magára találhat, a részvénypiaci kilátások javulóak.
FINANCES AND LENDING – New foundations
The changes implemented by mid-2001 placed the Hungarys monetary policy framework on new foundations. These new laws were brought about by favorable economic trends and the need to comply with EU norms. The widening of the intervention band led to a higher-than-expected appreciation of the Forint and clearly had an impact on lower inflation.
Global economic recession and uncertainties, as well as the deteriorating domestic equilibrium will weaken the national currency to a small extent toward the end of the year. The inflation-adjusted appreciation of the Forint for the whole of 2001 will, nevertheless, still be over 7 percent. Monetary trends being politically sensitive as they are, the exchange rate of the Forint is likely to fall relative to the euro next year all the way to the general elections in May. After the elections, however, it is likely to pick up again – the currencys appreciation is expected to be around 8 percent in 2002.
Short-term business loan interest rates are expected around 12 percent at the end of the year, the same figure for the deposit rates may drop under 9 percent. Personal loans are expected somewhat under 20 percent, personal deposit rates at around 9 percent. Nominal interest rates are likely to decline further in 2002.
Supported by an expected increase in foreign investments, the Budapest Stock Exchange could recover still this year and stock market prospects for 2002 are improving.
