Kifejezetten kedvezőtlen klíma jellemezte a vezető külföldi tőzsdéket a napokban; a Dow Jones múlt keddi 9 ezer pontos értékéről e hét hétfőre 8700 pontig esett, elsősorban a romló vállalati nyereségkilátások, illetve az amerikai elnök ellen megindult felelősségrevonási eljárás következményeként. Az áresés Nyugat-Európában is általános volt, így kifejezetten üdítő kivételként hatott, hogy a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) hivatalos indexe még kissé erősödött is.
A magyar részvények megítélésének jót tett a múlt pénteki 0,50 százalékpontos repocsökkentés, amely elsősorban a mértéke miatt lepte meg a piaci szereplőket. Az ugyanazon a napon közzétett novemberi inflációs adat a vártnál jóval kedvezőbb volt, így 12 havi összevetésben már csak 11,2 százalékos a fogyasztói árak emelkedése. A két tényező erős keresletet támasztott az állampapírok iránt, és a csökkenő hozamok közepette meghozta a befektetők kedvét a részvényvásárláshoz is.
A hét sztárja egyértelműen a Mol volt. Az olajrészvény kurzusa 5 nap alatt majd 8 százalékkal erősödött, toronymagasan meghaladva a BUX 2 százalék körüli felértékelődését. Fundamentálisan eddig is szinte minden az olajpapír vásárlása mellett szólt. A gázüzletág az idén – ellentétben a korábbi veszteséges évekkel – mintegy 10 milliárd forintos nyereséget hozhat, s az importalapú gázárképletre a közeljövőben várható áttérés hosszú távra biztosíthatja a nyereséget. A módosításra kifejezetten alkalmas a mostani időszak, hiszen a hihetetlen mélységben lévő világpiaci árak miatt egyszeri nagyobb emelés nélkül lehet áttérni az importárak figyelembe vételére. Az idei EPS-t (egy részvényre jutó eredmény) az elemzők 550-600 forint közé várják, míg a jövő évi prognózisok 700 forint körüliek. Ezekből az értékekből – az idei eredményekkel számolva – 10 körüli P/E (árfolyam/egy részvényre jutó eredmény) adódik. Ez gyakorlatilag megegyezik a Matáv nélkül számolt piaci átlaggal, miközben a Mol várható eredménynövekedése átlag feletti. A társaság eredményén a várhatóan kemény tél is javíthat; a viszonylag diverzifikált tevékenységi kör okán a tartósan alacsony olajárak szintén inkább efelé hatnak.
Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. egyébként kezdeményezte a Mol közgyűlésének összehívását, ahol – a gazdasági társaságokról szóló törvény módosításának köszönhetően – a vagyonkezelő vélhetően 25 százalékos pakettjével szavazhat, így keresztülviheti akaratát. A befektetői várakozások szerint a társaság elnökét váltják csak le, illetve megújítják az igazgatóságot, de a vezérigazgató továbbra is marad. Az új elnök személyével kapcsolatban a pletykák egy a külföldi befektetők körében is ismert szakemberről szólnak. A Mol nemzetközi összehasonlításban ma is enyhén alulértékeltnek számít, és a kedvező tényezők hatására a piaci átlagnál jobb árfolyam-alakulást várnak tőle az elemzők.
E cégen kívül elsősorban az áramszolgáltatók kereskedése volt izgalmas az elmúlt napokban. A Démász megítélése erősen javul: a 17 ezer forint alatti egy héttel korábbi szintről 18 ezer forintig erősödött a részvény. Ebben részben az új bevezetések iránti várakozásoknak, részben pedig az állampapírok masszív hozamcsökkenésének van szerepe (a közszolgáltatói papírok az átlagnál jóval kamatérzékenyebbek). A kedden tőzsdére került Elmű és Émász forgalma egészen minimális volt, köszönhetően annak, hogy felfüggesztették a papírok kereskedését. A szabályok szerint ugyanis a frissen börzére került papírok esetében a korábbi hetek tőzsdei átlagárát veszik figyelembe, azt pedig gyorsan több mint 20 százalékkal haladta meg a kurzus mindkét papírnál.
