Uniós mércével túl alacsonyak az árak nálunk – ezt tekinti a kormány hivatkozási alapnak ahhoz, miért szeretné átmenetileg korlátozni a külföldi állampolgárok ingatlanszerzését. Mivel Magyarországon nem alakult ki a földpiac, s egyes uniós országokénak csak töredékei az ingatlanárak, azok alkalmasak a spekulációra.
Valóban nem vall nagy földpiaci aktivitásra az a tény, hogy évente csupán 150-200 ezer hektár cserél gazdát. Mellesleg a külföldiek – osztrákok, németek, franciák, olaszok és hollandok – a magyar ajánlatoknál nagyobb összegért, aranykoronánként 5-10 ezer forintért veszik, illetve 300-400 forintért bérlik a földeket a Dunántúlon. Jelenleg országos átlagban az – úgymond látható – adásvételek alapján hektáronként 80-120 ezer forintot kérnek egy-egy hektár szántóért.
Hivatalos adatok híján viszont becsülni sem lehet, mekkora területek kerülhettek úgynevezett zsebszerződésekkel idegen kézbe, hiszen az ilyen ügyletekhez kötődően a földhivataloknál értelemszerűen nem jelentkezik bejegyzési igény. Mindenesetre a helyzetet ismerő honatyák 5 ezer hektáros külföldi földbirtokokról beszélnek. A jelenlegi agrárminiszter, Torgyán József korábbi állítása szerint több mint 3 ezer külföldi vett – elsősorban kárpótlási jegyre – jelentősebb földterületet Győr-Moson-Sopron, Vas, illetve Zala megyékben, s e számban szerinte nincsenek benne a földbirtokos külföldi (rész)tulajdonú kft.-k és egyéb gazdasági társaságok. Mindent figyelembe véve, illegális tulajdonban vagy használatban 200-300 ezer hektár lehet külföldi kézen (a kárpótlás során törvényesen mintegy 60 ezer hektárhoz jutottak hozzá külföldiek).
Szintén agrárvonatkozású döntés, hogy a kormány megújítja a gazdajegyzői hálózatot. Eszerint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázatot hirdet félezer falugazda számára. A tárca fennhatósága alá kerülő – gazdajegyzőből ismét az eredeti névre visszakeresztelt – 540 falugazdászból álló hálózat januártól kezd működni. Az újbóli kiépítés és működtetés a tervek szerint mintegy 1,5 milliárd forintba kerül majd.