Izraelben tavaly csupán 2,1 százalékkal nőtt a GNP, miközben a lakosság létszáma 2,6 százalékkal gyarapodott. Ez azt jelenti, hogy az egy főre jutó jövedelem – amely most 17 ezer dollár körül van – tíz év óta először csökkent. Ezzel vége szakadt az öt évig tartó fellendülésnek, amelynek során a gazdaság megközelítőleg 50 százalékkal bővült.
Kedvező jelenség viszont, hogy Izrael különösen dinamikus fejlett technológiai szektora továbbra is vonzza a külföldi befektetéseket: ezek tavaly a Tel Aviv-i tőzsdén 500 millió dollárt értek el.
Az üzleti szektor teljesítménye 2 százalékkal, míg az iparé becslések szerint 3 százalékkal bővült 1997-ben. A gazdasági növekedés lassulása nyomán a munkanélküliség átlépte a 8 százalékot, miközben az adóbevételek csökkentek. Mindez arra kényszerítette a kormányt, hogy megszorító költségvetést terjesszen elő, ennek elfogadása azonban parlamenti ellenállásba ütközött.
Az izraeli miniszterelnök végül is engedett a kormánykoalíció követelésének, és újabb 500 millió sékelt (143 millió dollárt) ígért az egészségügyi minisztériumnak. Benjamin Netanjahu ígéretet tett az egészségbiztosítási szolgáltatások megnyirbálásának elhalasztására is. A Nemzeti Vallási Pártnak a költségvetéssel szembeni ellenérzéseit sikerült csökkenteni azzal, hogy Netanjahu újabb 225 millió sékelt ígért az oktatásnak, 50 milliót pedig a Jordán folyó nyugati partvidékén és a Gázaövezetben építendő elkerülő utak megépítésére. Ezen ígéretek azonban szóbeliek voltak, s forrásuk is tisztázatlan. Nem sikerült meggyőzni a költségvetést antiszociálisnak minősítő David Levi külügyminisztert sem, aki – valóra váltva fenyegetését – a hét végén lemondott posztjáról.
