A számviteli törvény 1998. január elsejétől kötelezővé teszi a kettős könyvvitelt vezető társaságok számára az auditálást. Ez, valamint a társasági törvény gazdasági társaságokról szóló részének várható újabb rendelkezései, közkeletű vélemények szerint elsősorban a kft.-k számára jelentenek majd pluszterheket, s részben ezzel összefüggésben csökkenni fog e társaságok száma. A kisebb kft.-k várhatóan betéti társasággá (bt.) vagy egyéni vállalkozássá, míg az amúgy is igencsak részvénytársaság-szerű kft.-k vélhetőleg rt.-vé változnak majd át. Szakértők szerint ugyanis a zártkörű rt.-k szerkezete igencsak hasonlít a kft.-kéhez, s a nemsokára átalakítandó társasági törvény új rendelkezései nyomán még kevésbé lesz érzékelhető a különbség. Sárközy Tamás, a törvény módosítását előkészítő kodifikációs bizottságának, valamint a Magyar Jogász Egylet elnöke a Figyelő kérdésére kifejtette: a kft.-forma “átmenő állomás”, amit a bt.-k növekvő száma is bizonyít. Szerinte elsősorban a tanácsadó, illetve az “alvó” kft.-k változnak át betéti társasággá, hiszen a termelő szférában működő kft.-k 90 százaléka már “túl erős” ahhoz, hogy ilyen irányú lépést tegyen. A törvénytervezet a zártkörűen működő rt.-k jogi szabályozását jelentősen közelíti a kft.-kéhez, ami a törvényalkotók szándékai szerint elindíthatja az erős kft.-k rt.-vé alakulási folyamatát.
Sáriné Simkó Ágnes, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jogi osztályvezetője szerint leginkább a kis családi kft.-k alakulhatnak át bt.-vé, ám óva intett a túlzott várakozásoktól: ő ugyanis nem számít nagyarányú “válaszreakcióra” a kft.-k részéről. Sárközy Tamás szerint a kft.-nek az az előnye a bt.-vel szemben, hogy sokkal inkább vállalatszerű jogi személyiség. Kovács József, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara főtitkára lapunknak úgy fogalmazott, hogy a kft.-k esetében korlátolt a felelősség: itt voltaképpen a feladat a törvény adta kereteken belül az “okos és pontos könyvelés”, míg a bt.-k beltagjai adott esetben elveszíthetik teljes vagyonukat is. (A kft.-formát elsősorban a német, osztrák és svájci jog ismeri, ellentétben például az Egyesült Államokkal.)
Az 1991-es keltezésű, 1992. január elsején hatályba lépett számviteli törvény szerint 1998. január elsejétől “minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó éves beszámolót az üzleti jelentés kivételével, illetve az egyszerűsített éves beszámolót közzétenni”. A kft.-k számára eddig is kötelező volt a kettős könyvvezetés. A törvény a 300 millió forintnál nagyobb nettó árbevételű vállalkozóknak már 1996-től előírta a könyvvizsgálói auditot, így 1998-tól csak e határérték alatti árbevételű társaságokat érint a változás. Ezeknek azonban már az idén az új elvek alapján kell vezetniük a könyvelést. A számviteli törvény szerint a két évig 50 millió forint korrigált éves árbevételnél többet elérő bt.-kre és közkereseti társaságokra (kkt.) is vonatkozik a kettős könyvviteli kötelezettség, s egyben az auditáltatási klauzula is. A könyvvezetés költsége egy átlagos mérlegfőösszegű és árbevételű kft. esetében 50-200 ezer forintra tehető évente. Ám az auditáltatás költsége ennél mindig magasabb, hiszen a könyvvizsgálónak rendezetlen ügyvitel esetén minden számlát tételesen ellenőriznie kell. Kovács József figyelmeztetett arra is, hogy a könyvelő díjazásánál az adó és a költségek levonása után a nettó összeg kevesebb mint 50 százalék, míg a könyvvizsgáló esetében ez jóval nagyobb is lehet, hiszen aláírásával – az érvényes törvények alapján – teljes vagyoni felelősséget vállal az általa hitelesített mérleg “vagyoni, pénzügyi és jövedelmi” valódiságáért.
A jelentősen növekedő költségek miatt Csirmaz Pál, a Szövetkezetek és Vállalkozók Szövetségének főszaktanácsadója szerint a kft.-k nagy része a bt. vagy a kkt. szervezeti formáját választja, ha ki akarja kerülni az auditálást. A tanácsadó felhívta a figyelmet arra is, hogy Nyugat-Európában sokkal magasabbak a határértékek. Szerinte a várható negatív következmények elkerülésére több lehetőség is kínálkozik: vagy úgy kellene módosítani a számviteli törvényt, hogy növeljék a kötelező kettős könyvvezetés értékhatárait, vagy bizonyos értékhatár alatt ne legyen kötelező a kettős könyvvitelt vezetők számára a könyvvizsgálati hitelesítés. Mindezt azzal támasztotta alá, hogy például az egyéni vállalkozók számára amúgy sem kötelező az auditáltatás, akármekkora forgalmat is bonyolítanak le.
A kft.-kre vonatkozó másik kötelezvényt a parlament asztalán fekvő, a gazdasági társaságokról szóló törvény módosító javaslata tartalmazza: eszerint a kft.-knek 1 millióról 3 milllióra, az rt.-knek pedig 10 millióról 20 millió forintra emelkedik a minimális alaptőkéje. A kft.-k esetében a készpénzhányad 500 ezer forint, az rt.-k esetében pedig 10 millió forint, ám mindkettő vonatkozásban minimum az alaptőke 30 százaléka. A törvény hatályba lépéséig bejegyzett kft.-knek és rt.-knek két év áll a rendelkezésére arra, hogy alaptőkéjüket feltölthessék a törvényben meghatározott mértékig. Sárközy Tamás ezzel kapcsolatban kifejtette: a felkészülési idő igen méltányosnak tekinthető, különösen akkor, ha az 1988 óta regisztrált inflációt és a nem ennek alapján számított értékvalorizációt vesszük figyelembe. Az intézkedés egyébként elsősorban hitelezővédelmi célokat szolgál – említette Sárközy Tamás, aki szerint elsődlegesen az európai uniós jogharmonizáció miatt volt szükség a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozás megalkotására. Az előkészítésben az Igazságügyi Minisztérium (IM) és a kodifikációs bizottság vett részt. A törvénytervezet a legkevesebb változtatást a bt., a legtöbbet a rt.-k esetében javasolja. Pontosan elhatárolják például a zártkörű és nyílt tőzsdei társaságok működésére vonatkozó szabályokat. A zártkörű rt.-k közgyűléseit ezentúl nem kell meghirdetni. Az új jogszabály bevezetné a dematerializált részvény fogalmát és növelné a felügyelőbizottság hatáskörét. A sokat vitatott szavazatelsőbbségi részvény intézménye helyett több, pontosabban meghatározott részvényfajtát vezetnének be: ezek a fix osztalékot, a többletosztalékot, a végelszámoláskor elsőbbséget, a valós mértékénél több szavazatot és a vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvények lennének, melyek tartalmát ezentúl is az alapszabályban kellene rögzíteni.
Csirmaz Pál szerint a törvényelőkészítés során mindmáig nem gondoltak arra, hogy a kft.-tagok által eddig nyújtott tagi hiteleket hogyan lehet alaptőkévé konvertálni, noha az rt.-knél ez a lehetőség egyértelműen bekerült a törvénytervezetbe.
A tervezet rendelkezik arról is, hogy az elfogadását követő 180. napon lép hatályba. A kodifikációs bizottság elnöke szerint, mivel szerinte legkorábban novemberben fogadhatja el a Ház a módosításokat, az valószínűleg májusban hatályosulhat. Sárközy elmondta: a normaszöveg hosszas egyeztetés eredménye, így nem vár jelentős számú módosító indítványt a szöveghez. Amennyiben azonban a módosítások során a törvény “gondolatmenete” sérülne, úgy az előkészítők visszavonnák – bár erre kevés esélyt lát az elnök.
A jogszabályi “klímaváltozás” miatt elképzelhető, hogy folytatódni fog az évek óta tartó játszma: amelyik gazdasági forma szabályozása bizonytalanabbá teszi a rentábilis működést, abból “kimenekülnek” a gazdálkodók.
