Maga Pacsi Zoltán, a tőzsde jelenlegi ügyvezető igazgatója prognosztizálta 1996 legvégén – akkor még a volt Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet elnökeként -, hogy az új értékpapírtörvény nyomán a brókercégek száma radikálisan le fog csökkenni, mert egyharmaduk nem tud majd megfelelni a követelményeknek. Hasonló értelemben nyilatkozott Debreczeni Kálmán, a Befektetési Vállalkozások Szövetségének elnöke is, mondván: a szigorúbb számítástechnikai elvárások akár 30 százalékkal is visszavethetik a befektetési vállalkozások számát.
Az azóta eltelt idő egyik tőkepiaci szakértőt sem igazolta. Míg 1996 végén 102 brókercég működött az országban, addig a tavalyi évet még mindig 95-en zárták. Az idei első negyedévben is mindössze 4 nem-tőzsdetag bizományosi brókercég adta vissza az engedélyét az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnek (ÁPTF). Ennek magyarázata pedig egyértelműen a két éven át, tavaly novemberig tartó – a tőzsdei és tőzsdén kívüli értékpapírpiacon egyaránt megmutatkozó – hossz, amelynek köszönhetően az alacsony költséggel dolgozó kisebb brókercégek akár mindenféle ügyfélmegbízás nélkül, csak a saját tőkéjüket forgatva is talpon tudtak maradni.
A vízválasztó az idei év lehet. A sors fintoraként a háttérben részben mégiscsak az értékpapírtörvény áll – igaz, annak már az 1998 elején hatályba lépett szigorított változata. Szintén “mezőnyszűkítő” hatású, hogy a felügyelet és a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) is komoly ellenőrzéseket indított a gyenge és kevésbé szervezett brókercégek kiszűrésére. Végül azzal is számolni kell, hogy a múlt őszi tőzsdekrach óta a piac is bizonytalanná vált, így rossz befektetési politikája, illetve az ügyfelek nemteljesítése okán több brókercég csődközeli helyzetbe került, vagy kerülhet.
A legnagyobb visszhangot az idén az Allied Investment (AI) Rt. esete váltotta ki. A társaság problémáinak kivizsgálását januárban kezdte meg a BÉT. Arra, hogy a gondok nem voltak kicsik, abból lehetett következtetni, hogy az AI Rt. februártól már felügyeleti biztos irányításával folytatta tevékenységét. S úgy sem sokáig, lévén, hogy áprilisra nyilvánvalóvá vált a komoly tőkehiány. Így az ÁPTF fel is függesztette a cég tevékenységét, egyúttal kérte a Befektetővédelmi Alap segítségét, hogy a kisbefektetők pénzükhöz juthassanak. Információink szerint 388 millió forintos ügyfélkövetelés maradt a társasággal szemben, amelyből 100-150 millió a kisbefektetőké.
Éppen az AI Rt. csődjével kapcsolatban kezdeményezett vizsgálatot a Tőzsdetanács a Quaestor Rt.-nél is. Mivel azonban e testület nem tudta tisztázni a két cég közötti üzleti kapcsolatot, az ügy végül az ÁPTF-nél landolt. Utóbbinak többek között arra kell választ keresnie, vajon a Quaestor és az Allied milyen kapcsolatban állt azzal a Procent Rt.-vel, melyhez tavaly novemberben mintegy 160 millió forintos árfolyamértékű, tisztázatlan tulajdonú papír került (Világgazdaság, 1998. június 19.).
Egy másik magáncéget, a Buda-Cash Brókerház Rt.-t is csaknem végveszélybe sodorták nemfizető ügyfelei. Ennél a társaságnál 285 millió forintot “felejtettek el” befizetni a határidős piacon rosszul spekuláló kliensek. Végül – idén tavasszal – e befektetési szolgáltató egy 500 millió forintos tőkeemeléssel rendezte hiányát. Egyes információk szerint több, a BUX-piacon jelentős pozíciókkal rendelkező magánbrókercég is hasonló problémákkal küzd. Így nem lenne meglepő, ha még az idén újabb felügyeleti intézkedésekre kerülne sor.
Szintén a tőkepiacon, de ezúttal Japánban elszenvedett veszteségek miatt döntött az első félév végén a kivonulásról a japán tulajdonú Daiwa Befektetési Bankház. A cég május 11-e óta végelszámolás alatt áll, ügyfélszerződéseit a Hypo-Securities Hungaria Rt. vette át. Pontosan ellentétes a helyzet az ugyancsak japán Nomura befektetési bankháznál, amely hét éven át szakosított hitelintézetként volt jelen Magyarországon, ám az idén – profilt váltva – 1 milliárd forintos befektetési társasággá alakult, s tőzsdetagságot is szerzett.
Szintén a piac nagyjait érintő hír, hogy júniusban hivatalosan is egybeolvadt az állampapírpiacon igen jó pozíciókkal rendelkező New York Bróker Budapest Rt., illetve az Inter-Európa Befektetési Rt.; az így kialakuló, 1 milliárd forint jegyzett tőkéjű befektetési bankház IE New York Bróker néven folytatja tőkepiaci szereplését. Ezzel a felvásárlással mindössze egy “független” társaság maradt a 20 legnagyobb befektetési szolgáltató listáján, mégpedig a Concorde Értékpapír Rt. De a tőkepiaci szakértők ennél a cégnél sem látnak más utat, mint egy nemzetközi partnerrel való összeállást.
Amúgy a fent említett fúzió szorosan illeszkedik abba a sorba, amely tavaly a Góg Értékpapírnak a Bankár Kft. általi felvásárlásával kezdődött, majd még 1997 végén a BRE-WOR Brókerház és a Profit Bróker, illetve januárban az Erste Befektetési Rt. és a Mezőbank brókercégének összeolvadásával folytatódott.
A csődök mellett a szakértők az idén további felvásárlásokat és fúziókat valószínűsítenek. Ezen folyamatoknak főként azok a brókercégek eshetnek áldozatul, amelyek az elmúlt időszakban a spekulatív jellegű saját tőke forgatásán kívül nem végeztek agresszív ügyfélszerző munkát, ám egy-két tranzakciójuknak köszönhetően mégis középméretűre nőttek. Innen továbblépni csak stratégiai partnerrel lehet. Ha erre nincs mód, akkor nem marad más, mint visszacsúszni a kisebb, jelentéktelenebb cégek közé, rosszabb esetben pedig – hibákat elkövetve – tönkremenni.
