Meglehet, nem egy jelentős ipari központ van az országban, mégis a budapesti régió adja a hazai GDP mintegy 55 százalékát. Ebben a körzetben koncentrálódik a vegyes vállalatok 73 százaléka, a behozott tőke 68 százaléka, s a hitelintézeti beruházásokból is 73 százalékban részesül Budapest. A kereskedelmi, szállítási, postai, távközlési és közigazgatási beruházások közel fele a fővárosban valósul meg. Ennek megfelelően az említett koncepció egyik legfontosabb eleme a Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK).
Budapest stratégái területfejlesztési elképzeléseikben az ezzel együtt járó szállítást szerették volna minél távolabb tudni a sűrűn lakott területektől. A helyszín kiválasztásában emellett természetesen olyan sajátosságokat is figyelembe kellett venni, mint a vasúti és közúti csatlakozások, valamint a légi és a vízi út elérhetősége. E szempontok alapján döntöttek a soroksári helyszín mellett, amely a tervek szerint átveszi majd a józsefvárosi konténer-pályaudvar feladatait is.
A logisztikai központok – a magas infrastrukturális igény miatt – nem tartoznak az olcsó beruházások közé. A BILK által igénybe vett 97,3 hektáros területen három lépcsőben valósul majd meg az invesztíció (lásd külön), s a létesítmény mai áron 6 milliárd forintos ráfordítást igényel. A finanszírozás vegyes formában történik majd. A területvásárláson túl a központi költségvetés vállalta a külső infrastruktúra és a terminál-pályaudvari beruházásokat, amihez a Phare-program 5 millió ecu-s támogatást is ad. A megvalósítással megbízott MÁV Rt. szeretne vállalkozói tőkét is bevonni. Ehhez konzorciális pénzügyi és szakmai befektetőket kerestek. Szeptemberben már lezajlott az első szelekció; azt bírálták el, a jelentkezők közül kinek az ajánlata a legkedvezőbb aszerint, hogy megfelelő pénzügyi forrás mellett meghatározott forgalomnagyságot és minőséget tud garantálni. Az első körben 6 cég maradt állva, köztük olyan konzorcium is, amelyet magyar cég, a Masped vezet. A második pályázati forduló ezekben a hetekben kezdődik, s várhatóan még a jövő nyár előtt eldől, milyen csoportok vesznek részt a BILK megvalósításában.
A szóban forgó kormánykoncepció persze nem csak a fővárosba tervezett logisztikai központokat. Nyolc olyan terület van még, amely lehetséges helyszínként felmerült: Záhony és Sopron – ezek már rendelkeznek valamilyen terminállal, melyek csírául szolgálhatnak egy-egy logisztikai centrumnak -, valamint Győr, Székesfehérvár, Nagykanizsa, Szeged, Szolnok és Miskolc.
Az előbbi körből a záhonyi bonyolítja le a nagyobb forgalmat, lévén itt találkozik az “európai” vasút a szélesebb nyomtávú keletivel. A Szovjetunió fennállásáig évi 16 millió tonna áru fordult itt meg, de még ma is 6 millió tonna a záhonyi átrakó pályaudvar éves teljesítménye. A logisztikai központot mégsem erre a visszavett teljesítményre tervezik: az elkészülte után 18 millió tonnás csúcsterhelést is képes lenne elviselni.
Jelentős logisztikai fejlődés várható Székesfehérvár körzetében is. Erről korábban nagy viták voltak, mondván: a város elég közel van Budapesthez és Győrhöz is, terheljék tehát azokat a központokat a fehérvári cégek. A józan ész azonban azt diktálja, hogy az áru ne a közúton tegye meg ezt a távolságot (a fővárosból nyugat felé pedig akár mégegyszer érintse is Székesfehérvárt), hanem már helyben kerüljön vasútra. Az önkormányzat mellett a MÁV Rt., a GYSEV, a Hungarocombi Kft., a Masped Rt. és a Loranger Sóstó Ipari Park Rt. alapította meg a Logisztár Kft.-t, amely a megvalósítást irányítja. Az első lépcső itt is a vasúti kombiterminál-fejlesztés, azt már ez év második felében beindították.
A székesfehérvári logisztikai központ potenciális áruforgalma az ezredfordulón összesen 430 ezer tonna áruval számol, 2005-ben azonban már megközelítheti a 600 ezret. A centrum a Sóstói Ipari Park észak-nyugati részén, az Ikarus és a tervezett 63-as elkerülő út között terül majd el. Kitűnő közúti kapcsolata lesz az M7-es autópályával (ez a kelet-nyugati áruforgalom szempontjából sem mellékes, hiszen ez az útvonal a Kijevet Trieszttel összekötő úgynevezett V. Helsinki folyosó része), a székesfehérvári vasútállomásról pedig 8 irányba biztosít kapcsolatot. További előnye, hogy az egykori börgöndi repülőtér polgári célú hasznosítása esetén a logisztikai központtól 6 kilométerre lehetőség nyílik középnehéz repülők fogadására is. A fehérvári létesítmény elkészülése 2004-ben várható.
