A magyar vállalkozások túlnyomó része (97 százaléka) mikrovállalkozásnak minősül, tehát 11 főnél kevesebb alkalmazottja van, 2,5 százalékra tehető ugyanakkor a 11 és 50 fő közötti kisvállalkozások aránya. Az Európai Unióban (EU) szintén túlnyomó többségben vannak a mikrovállalkozások (92 százalék), a kisvállalkozások aránya viszont az összes cég 6 százalékára rúg. Jóllehet, az unióban a középvállalatok súlya kisebb egy százaléknál, az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték ennél a cégformánál a legnagyobb, vagyis ez a méret tekinthető a leghatékonyabbnak. A szerkezetbeli különbségek ellenére az Európai Bizottság tavalyi országjelentése kedvező bizonyítványt állított ki a magyar szektorról, és az azóta már átvilágított területen nem talált a csatlakozást hátráltató akadályt. Nem ennyire derűlátó az a tanulmány, amelyet Farkas György jegyzett a hazai kkv-szektor integrációs felkészültségéről. Az Integrációs Stratégiai Munkacsoport koordinátora szerint a társulási szerződés életbe lépése óta egészen tavalyig folyamatosan romlott a szektor helyzete hazánkban, így ez a kör ország uniós közeledésének inkább kárvallottjává mint haszonélvezőjévé vált.
