Április harmadikán tájékoztatta Hans van den Broek, az EU főbiztosa a tizenegy bebocsátásra váró társult ország vezetőit a közösségi joganyag (acquis) átvilágításának (screening) várható menetéről. Az elsőkörös államok – köztük Magyarország – után nyomban “lehagyták” a kimaradó ötöket, hiszen az utóbbiaknál kétoldalú tárgyalásokra nem kerül sor. Az EU és a hatok közötti első érdemi tárgyalást április 27-én tartják, a tudomány és a kutatás témakörében. Először egy többoldalú “felvilágosító” munka keretében a bizottság illetékesei bemutatják a közösségi joganyagot, majd kétoldalú eszmecserék nyomán sor kerül annak felmérésére, vajon mennyire van összhangban a társult államok joganyaga az uniós szabályokkal. Június elejéig a területek sorrendje a következőképpen alakul: távközlés, oktatás és képzés, kultúra és audiovizuális politika, iparpolitika, kis- és középvállalatok, közös kül- és biztonságpolitika, valamint társasági törvény.
Eközben nyilvánosságra kerültek olyan szakértői jelentések, amelyek a magyar alkalmazkodás költségeit boncolgatják. Az Európai Bizottság becslési szerint hazánknak mintegy 15 milliárd dollárba kerül majd a környezetvédelmi normák teljesítése, míg egy másik háttérelemzés szerint az infrastruktúra rendbetétele tíz év alatt 10-12 milliárd ecu-t igényel. Mint ismertes, a mezőgazdaság mellett épp a környezetvédelem és az infrastruktúra (azon belül főleg a közlekedés) területén várható hazánk részéről a legtöbb átmeneti felmentést célzó igény.
