Nyakó István, az ellenzéki párt képviselője, a parlament vallásügyekkel is foglalkozó bizottságának tagja ezt a közigazgatási tárca parlamenti államtitkárának szombati szavaira reagálva mondta az MTI-nek. Rétvári Bence egy jászjákóhalmai rendezvényen arról beszélt, hogy a leendő egyházi törvény a Magyarországon működő egyházak “dzsungelében” próbál rendet tenni.
Az MSZP-s Nyakó István elmondta, pártja számára elfogadható egy húsz évvel ezelőtt megalkotott törvény jogalkotói felülvizsgálata, mert valóban jegyezték be magukat olyan szervezetek is egyházként, amelyeknek ilyen tevékenységük egyébként nincs, talán nem is volt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a problémát egy másik probléma előidézésével nem lehet megoldani.
Mint rámutatott, a Rétvári Bence által idézett javaslat nemcsak egy egyházi törvény, hanem szól a lelkiismereti és vallásszabadságról is, holott a 2012. január 1-jétől hatályos új alaptörvény csak az egyházakra vonatkozóan ír elő sarkalatos törvényt, a vallás- és lelkiismereti szabadsággal kapcsolatban nem.
A beterjesztett indítványt kifogásolva közölte: a jogalkotó, az állam nem definiálhatja a vallás fogalmát. Azt kimondhatja, hogy mely tevékenységeket nem tekinti vallásnak, de tovább nem terjeszkedhet, mert a bírói gyakorlatot végrehajthatatlanná teszi – fűzte hozzá. Emellett azt mondta, hogy az állam különbséget tesz egyházak között, ami sérti az állam semlegességét, azt, hogy minden egyházat egyenrangúként kell kezelnie.
Nyakó István szerint ha “mindenféleképpen át akarják verni a törvényt” a Házon, van mód arra, hogy e kérdéseket kompromisszumos módon kezeljék, de az előterjesztőknek nyitottnak kell lenniük a szocialisták módosító javaslatainak befogadására.
Négy KDNP-s képviselő – Lukács Tamás, Vejkey Imre, Varga László és Harrach Péter – június 10-én terjesztette a Ház elé a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló javaslatot. A dokumentum melléklete 13 felekezetet említ, amelyet az 1895-ös törvény alapján bevett, illetve elismert felekezetnek minősít. A történelmi egyház kifejezés nem szerepel benne.
