A szervezet a beadványt még a választások előtt, április negyedikén juttatta el a legfelsőbb jogi grémiumnak, ám a választások miatt nem kívánta kommunikálni, tekintettel arra, hogy a VOSZ szerint nem politikai, hanem komoly szakmai hibákról van szó.
Krisán László, a VOSZ kereskedelmi tagozatának elnöke a lapnak elmondta: az utóbbi néhány hónapban két jogászcsoport dolgozott a beadványon, amely végül 19 oldalban foglalja össze az alkotmányossági aggályokat. Az a fő problémájuk a törvénnyel, hogy olyan kereteket és hátrányt okoz a kereskedelmi láncoknak, amely súlyosan befolyásolja a versenyt és indokolatlanul szól bele a cégek növekedésébe, piaci helyzetébe. A törvény egyes pontjai kiemelnek és hátrányba hoznak néhány szereplőt, amely már önmagában alkotmányossági kérdéseket vet fel. A beadvány legfőképpen a piaci erő fogalmát támadja, illetve a piaci erőfölénnyel való visszaélés utáni szankcionálást kifogásolja.
Nem meglepő, hogy a VOSZ az Alkotmánybírósághoz fordult, hiszen a született jogszabállyal egyetlen kereskedelmi érdekvédelmi szervezet sem volt megelégedve. Sőt, maguk a termelők, beszállítók is hiányoltak a törvényből olyan pontokat, amelyek a jogszabály előkészítésének legutolsó szakaszában még benne voltak, majd az egyeztetések után, a kormány elé került verzióban már nem szerepeltek. Krisán László szerint a törvény előkészítése meglepő módon mindvégig szakmai keretek között zajlott, majd az utolsó etapban, az egyeztetésben részt vevők feje felett egész egyszerűen politikai, populáris elemek kerültek a törvénybe.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
