Már csak néhány hét van hátra az augusztusból, s a hónap utolsó napján az idén nem csak a meteorológiai nyártól vesz majd búcsút az ország, hanem az adómentes takarékoskodás lehetőségétől is. A szeptember 1-je után indított befektetések szinte mindegyikének hozamából lecsíp magának 20 százalékot az állam, ezért nem meglepő, hogy a bankok augusztus vége felé jókora ügyfélrohamra számítanak. Az előttünk álló néhány hét ugyanis annak a lehetőségét kínálja, hogy ki-ki végignézze megtakarításai, befektetései állását, majd elvégezze azokat a korrekciókat, amelyekkel nem kevés adóforintot tud megspórolni a következő években.
PÁRNACIHA. Noha a magyarországi pénzügyi kultúra utcahosszal van elmaradva az európai átlag mögött – s a szűkebb régiónkon belül is a magyarok fektetnek be a legelavultabb módon -, a kamatadó bevezetése így is milliószámra érinti a polgárokat. A GfK Hungária tavaszi felmérése szerint ugyan nálunk a legmagasabb Közép-Európában azok aránya, akik semmibe sem fektetnek be, azok között viszont, akiknek van megtakarításuk, és ezt nem a párnacihában tartják, döntő arányban a bankbetét a legnépszerűbb befektetési forma. A nyugat-európai 49 és a régiós 29 százalékkal szemben nálunk mindössze 19 százalék azoknak az aránya, akik rövid lejáratú bankbetétben tartják megtakarításuk legalább egy részét. Ráadásul más befektetési típus ezt a 19 százalékot sem tudja még csak közelíteni sem. A mostani adóváltozások alapján pedig úgy tűnik, éppen ennek a milliós csoportnak érdemes a leginkább megmozdulnia, hogy módosítsa megtakarításainak a szerkezetét.
János
Eddigi megtakarítás: 2-3 hónap futam-idejű, automatikusan ismétlődő banki lekötés, a kamatok újra-befektetésével.
A Figyelő javaslata: többéves lejáratú, változó kamatozású banki betéti konstrukció, vagy pénzpiaci alap.
János büszkén vallja, hogy négy-öt éve nem járt bankfiókban, mert utál sorba állni. Bankkártyáját havonta egyszer-kétszer használja pénzfelvételre, amikor fizetése megérkezik számlájára. Banki kivonatait azonban gyűjti, az ezekhez mellékelt hírlevélből tájékozódik az aktuális betéti kamatokról és akciókról. Még a sorba állásnál is kevésbé szeret viszont duplán adót fizetni – szerinte a bankban elhelyezett pénze már adózott jövedelem, ezért most behatóan tanulmányozta, mit is tehet a kamatadó elkerülése érdekében. Abban biztos, hogy az augusztusi kamatfizetés után felmondja betétjei újra-lekötését, komoly dilemmát okoz viszont neki, hogy olyan terepre merészkedjék-e, ahol eddig még nem járt. Pénzpiaci alap vételével ugyanis tetszőleges ideig kikerülhető a kamatadó, s a kockázat sem nagyobb, mintha a banki betétben maradna. Nem látható viszont előre a pontos hozam, ami Jánosra idegesítőleg hat. Az sem hozza közelebb az alaphoz, hogy a piaci szakértők szerint igencsak valószínűtlen, hogy például egy éves időtávon az akciós betét 8 százalékos hozamával fel tudja venni a versenyt a pénzpiaci alap. Ez utóbbihoz ráadásul értékpapírszámlát is nyitnia kellene, ami éves szinten újabb több ezres nagyságrendű pluszköltség. Ennyi negatívummal szemben már az alap azon hatalmas előnyét sem tudja értékelni, hogy bármelyik napon hozamveszteség nélkül kiszállhat belőle. Mivel egyelőre úgy fest, hogy még egy jó ideig nem kell hozzányúlnia megtakarításához, inkább többéves futamidejű, változó kamatozású banki betétet választ.
NYERŐ ALAPOK. Nyilvánvaló tehát, hogy a változtatások nagy nyertesei a befektetési alapok lehetnek, az viszont nem világos, hogy miért is alakult ez így. A Figyelőnek név nélkül nyilatkozó egyik bankár szerint a kormány egyszerűen igazságos akart lenni és sietett: ennek aztán az lett a vége, hogy gyors volt ugyan, de egyáltalán nem lett igazságos. Első ránézésre valóban nem lehet ugyan belekötni abba, hogy egyenlő a kamatadó és az árfolyamnyereség-adó mértéke, s szinte ugyanúgy adózik a részvények és a befektetési alapok hozama is, mégis van különbség, amellyel kivételezett helyzetbe kerültek az alapok. A részvényeknél ugyanis nem lehet augusztusi vételekkel kikerülni, illetve eltolni az adófizetést: egy részvény bekerülési ára az augusztus 31-i záróár, vagy a tényleges vételi ár, a kettő közül a kedvezőbb. Vagyis hiába vett valaki egy papírt 10 éve, szeptembertől ketyeg az adó a nyereség után. Egy befektetési alapnál viszont nem kell megnézni az augusztus végi árfolyamot, noha ennek elvileg semmi akadálya nem lenne. A lényeg, hogy az új szabályok értelmében a befektetési jegyek tulajdonosai augusztusi vásárlással korlátlan ideig mentesülhetnek az adó alól. Ez az a legfontosabb kiskapu, amit a „befektetésünk augusztusi adóoptimalizása” című össznépi játékban érdemes figyelembe venni.
A hazai pénzügyi szektor szereplői számára nem kis kihívásnak ígérkezik a mostani augusztus. A bankok és az alapkezelők mind megpróbálják a lehető legtöbb pénzt magukhoz csábítani, tudva azt, hogy a most érkező összegeket könnyű lesz hosszú távon megtartani. Az ügyfelek ugyanis tudják, hogy a most betett pénzek kivétele után egy új befektetés után már adózni fognak. A magyarországi alapkezelők többsége banki tulajdonban van, így nem lehet meglepő, hogy a legtöbb pénzintézetnél szerepel az adóoptimalizáló kínálatban a befektetései jegy. A nagyobb bankok ajánlatait behatóan megvizsgálva ugyanakkor arra juthatunk, hogy ahány bank, annyi szokás: ugyanazokból az alapelemekből sikerült a hazai pénzintézetek némelyikének egészen különböző konstrukciókat létrehozniuk.
Ami azonnal szembeötlő még: a bankok nagyobb része elismeri, sőt kihangsúlyozza azt, hogy a jelenlegi helyzetben nem könnyű a döntés. Az ajánlatdzsungelben való eligazodáshoz szinte mindenki felajánlja segítségét. Nem éppen önzetlenül persze. Ha egy ügyfél rászán negyed, vagy fél órát egy adott pénzintézet kínálatának megismerésére, nem valószínű, hogy egy másik bank ajánlatát fogja választani. Felmerül azonban egy fontos kérdés: van-e elegendő kapacitás arra, hogy az ügyfelek drámaian megugró tájékozódási igényét a bankok kielégítsék? Nem valószínű, hogy az egyszeri roham miatt számottevően több munkatárssal óhajtanák az ügyfeleket kiszolgálni, s az is kérdéses, hogy volt-e idő a kimondottan a kamatadó miatt létrehozott friss termékek részleteit szakszerűen betaníttatni az érintett alkalmazottaknak.
CSAK ITT, CSAK MOST. A bankok között akad olyan, amely már új konstrukciója nevében is utal arra, hogy emberek, itt a megismételhetetlen alkalom: csak itt és csak most elérhető a „kamatadó-kerülő” termék. A Budapest Bank Augusztus Betétje például ilyen, s első ránézésre is speciális a konstrukció. Nyolcéves, változó kamatozású banki betétről van szó, s mivel menet közben nincs kamatfizetés, aki a végéig megtartja, 2014-ig nem fizet adót. Az MKB operál még 1, 2, illetve 3 éves pénzpiaci betéttel, a többi pénzintézetnél az egy-két éves fix, akciós kamatozású ajánlatok jellemzőek.
Mivel házon belül vannak befektetési alapjaik, a bankok számára nem okoz lelki problémát, ha ügyfeleik ebbe az irányba mozdulnak el. A kiemelt ajánlatok között általában a frissen induló tőkegarantált alapok szerepelnek, ami nem meglepő: ez utóbbiak népszerűsége amúgy is látványosan nőtt az elmúlt években, ráadásul az alapkezelők nagyobb része készült is arra, hogy szeptemberben új konstrukciót indítson. Az új adóra reagálva csak kissé előre kellett hozniuk az új alap jegyzését, oly módon, hogy az biztosan elinduljon még augusztusban.
Ahol nagy hirtelen nem tudtak, esetleg nem akartak tőkegarantált alapot gründolni, a meglévő nyílt végű alapjaikat ajánlják. A Raiffeisen Bank például a kamatadóról külön hírlevélben tájékoztatta ügyfeleit, és felhívta figyelmüket arra, hogy érdemes bármelyik alapjába gyorsan beugrani. A CIB Banknak nyílt végű tőkegarantált alapja van (ez ritka), ezt akciózzák oly módon, hogy aki ebből most vesz, ugyanekkora összegért kiemelkedő, 11 százalékos kamatozású három hónapos betétet válthat mellé. A Betétmix konstrukció keretében többi alapjához is jár egy kevésbé vonzó kamatozású betét, ezeknél azonban ügyelni kell arra, hogy a három hónap lejárta után már csak a szokásos alacsony kamatra jogosult az ügyfél, ráadásként a kamatadót is fizetheti majd.
Olga
Eddigi megtakarítás: 3-8 éves futamidejű államkötvények, kevés kincstárjegy.
A Figyelő javaslata: rövid és hosszú kötvényalap.
Olga soha nem kedvelte a bankokat, és mivel Magyaror-szágon sokáig a tuti biztos állampapí-rokkal nagyobb hozamot lehetett elérni, mint a banki betétekkel, ráállt arra, hogy megta-karításait államköt-vénybe, vagy disz-kont kincstárjegybe fektesse. Noha az elmúlt években már a banki lekötések állták a sarat a hozamversenyben, ő maradt a jól bevált állampapíroknál. Megszokta, hogy a fix kötvények félévente-évente kamatot fizetnek, a papírokat szinte mindig megtartotta lejáratig, majd az éppen aktuális hozamok és piaci várakozások alapján vett a felszabaduló pénzből új papírokat. Most viszont mindenképpen váltania kell. Ha ugyanis nem teszi, hiába vett 5 éves kötvényt már másfél évvel ezelőtt, a jövő tavaszi első kamatfizetésnél juthat pénzéhez utoljára adómentesen, legközelebb ugyanazon kötvény kifizetésének ötödét már állam bácsi elveszi. Ezért eladja összes olyan államkötvényét, ahol egynél több kamatfizetés van hátra a lejáratig, s pénzét rövid, illetve hosszú kötvényalapokba fekteti. Ezeket akárhány év múlva váltja is vissza, nem kell a hozam után adóznia. Ha szeptemberben újabb megtakarítása keletkezik, abból sem vesz már kötvényt, hanem azt is hozzácsapja az alapokban levő pénzéhez. Adóznia ugyan ez után a rész után mindkét esetben kell, de nem mindegy, mikor: a kötvénynél minden kamatfizetésnél, az alapnál viszont csak akkor, amikor kiszáll belőle – tervei szerint sok év múlva.
Az Erste Bank, úgy tűnik, teljesen átengedte a kezdeményezést brókercégének, illetve utóbbi alapkezelőjének – akciós betéti ajánlat nincs, honlapjuk főoldalán egy szót sem ejtenek a kamatadóról -, az Erste Befektetési Rt. viszont nem a garantált alapok versenyébe szállt be, hanem más utat választott. Háromféle portfólió-alap indult, amelyek között kockázatviselési hajlandóságuk szerint választhatnak a befektetők. Mindhárom alap lényege, hogy több alapból vásárolva önmagukban egy-egy optimálisan összeállított befektetési portfóliót testesítenek meg, különböző kockázati szinteken. Így nem az ügyfélnek kell a piaci helyzet függvényében ugrálnia az általa legjobbnak ítélt alapok befektetési jegyei között (ez az, ami nem is működik adómentesen szeptember 1-jétől), ezt megteszik helyettük az alapkezelők. Természetesen a konzervatív, a kiegyensúlyozott és a dinamikus alap keverékét is megvehetik a pénzüket adómentesen fialtatni szándékozók.
ALAP HITELBŐL. A betéti ajánlatok és az alapok mellett más ajánlatokkal is segítik a pénzintézetek a kamatadót kikerülni kívánó befektetők dolgát. A CIB és az OTP kötvényeket, illetve jelzálogleveleket kínál úgy, hogy a kamatfizetés a futamidő végére kerül. A K&H-nál a Hozambiztos Életbiztosításra hívják fel a figyelmet, de természetesen bárkinek, akinek befektetési életbiztosítása van, érdemes lehet még szeptember előtt eseti befizetéssel élnie, ez ugyanis még nem fog adózni.
Az Erste Befektetési Rt. további hasznos szolgáltatása: a befektető választhatja meg, hogy az esetleg több lépcsőben különböző árfolyamon és különböző időpontban vásárolt befektetési jegyek melyikét váltsák vissza az ügyfélszolgálaton. A cég alapból úgy számol, hogy a legrégebben – még a törvény hatályba lépése előtt – vásároltat hagyja a számlán legtovább, hogy a kamatadó-mentességet minél hosszabb ideig és persze minél magasabb nyereség mellett élvezhessük. Az Ersténél azokra is gondoltak, akiknek szeptember 1-je előtt nem áll rendelkezésükre befektethető pénz, de a közeljövőben számítanak olyan nagyobb összegre, aminek befektetési alapban lenne a helye. Őket 6 hónapos, de bármikor előtörleszthető hitellel várják, amiből már most megvehető az „adómentes befektetési jegy”. A hitel persze nincs ingyen, kamatát a jegybanki alapkamathoz kötötték, azt kell megfejelni 2 százalékponttal, de legkevesebb 8,75 százalékot kell fizetni. Aki tudja, hogy pár hónap múlva pénz áll a házhoz, még így is sokkal jobban jár, mint ha akkor venné meg a befektetési jegyeket, hogy aztán a hozam ötödét leadózza. Lombardhitelről és bármilyen áthidaló hitelből történő előrehozott vásárlásról egyébként a többi banknál is érdemes érdeklődni.
ELŐRELÁTÁS. A kamatadó miatti megtakarítás átcsoportosításáról szóló döntés előtt a legfontosabb megválaszolandó kérdés az, hogy várhatóan mennyi ideig nem lesz szükség a pénzre. Akinek fogalma sincs erről, a mai helyzetben akkor járhat a legjobban, ha kockázatvállalási szintjéhez passzoló nyílt végű, bármikor eladható befektetési alapot választ. Annak viszont, aki kockázatkerülő, és egy-két éven belül várhatóan felhasználja a pénzt, az ilyen időtávra szóló akciós banki lekötések tűnnek ma a legjobb alternatívának. Emellett akad olyan állampapír is, amely közel két évre még szóba jöhet. A 2008/E kötvény évente fizet kamatot, ráadásul szerencsés módon augusztusban. Ez azt jelenti, hogy a 2007. augusztusi kamatfizetés még adómentes, s csak a lejáratkori kifizetés adózna.
Ezt viszont nem kell megvárni, ha előtte pár nappal eladjuk a papírt (az addig felhalmozott kamatokkal növelt árfolyamon ez lehetséges), kikerülhető az adó. Aki véletlenül tudja, hogy 3 év múlva lesz szüksége a pénzre (például gyermeke diplomaosztójára tesz félre), a garantált alapokkal járhat a legjobban. Aki viszont úgy gondolja, hogy akár 5-10 évre előre lát, valószínűleg jól teszi, ha részvényalap jegyeivel is színesíti portfólióját. Hosszabb távon ugyanis Magyarországon is az várható, hogy a legjobb cégek részvényeiből álló értékpapírcsomag biztosítja majd a legnagyobb hozamot.
Mindenképpen fontos megemlíteni még, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számlán elért nyereség adómentes marad, ez viszont nem felmondható befektetés, csak a nyugdíjba vonuláskor jut pénzéhez az öngondoskodó. Az ellentétes végletre áttérve, nagyon rövid távon, vagy kis összegnél viszont akár a költségekre is érdemes lehet odafigyelni a döntéskor. Befektetési jegyeket például csak értékpapírszámlán lehet tartani, ennek viszont külön költsége van, a negyedéves számlafenntartási díj pedig általában jóval borsosabb, mint a párszáz forintos „mezei” folyószámláé.
Noha a kamatadó bevezetésével és a befektetési alapok helyzetbe hozásával a kormány – valószínűleg akaratlanul – a hosszú távú befektetések felé mozdította el a lakosságot, a piaci szereplők szerint nem várható, hogy tartós hatása lesz a döntésnek a megtakarítási szokásokra. Kockázatosabb instrumentumokba nem fognak sokan átmenni, a legjellemzőbb tendencia a rövid betétből pénzpiaci alapba vándorlás lehet. Ennek mértéke azonban nagy kérdés: amikor Lengyelországban bevezették a kamatadót, az alapok vagyona rövid idő alatt megduplázódott. Nálunk ilyen ugrás nem várható. Arra viszont látszik esély, hogy az alapokba áramló pénz piaci folyamatokat indukáljon: az alapok kezelőinek kötvényeket, s talán részvényeket is venniük kell majd a friss tőkéből.
Befektetői szempontból még egy dologra érdemes lehet figyelni. Sem a bankfiókok, sem a call centerek emberi ellátottsága nem akkora, hogy ugrásszerűen megnövekedett forgalmat könnyen kezelni tudjon. A váltásról tehát érdemes minél hamarabb dönteni, s a végrehajtást sem ajánlatos augusztus 31-re halogatni.
Zoltán
Eddigi megtakarítás: bankbetét rövid lekötéssel, rövid kötvényalap, ingatlanalap, Mol-, OTP-, Richter-, és Fotex-részvény.
A Figyelő javaslata: rövid kötvényalap, ingatlanalap, Fotex- és Graphisoft-részvény, magyar részvényalap.
Zoltán középtávú befektetőnek tartja magát. Megtakarításának egy részével nem foglalkozik, jó az a bankban is, meg kis kockázatú állampapíralapban. Viszont tudja, hogy hosszabb távon a részvények a nyerők, ezért pénzének mintegy felét a tőzsdére vitte, néhány havonta, félévente brókere tanácsa alapján vásárolgat egyes papírokból, ha éppen van pénze. A visszaesések nem érdeklik, sőt ilyenkor a kötvényalapból is részvényt vesz, ha pedig nagyon nagy az emelkedés, a nyereség egy részét visszateszi a rövid kötvényalapba. A magyar blue-chipeken az évek során már tekintélyes nyereségnél tart, de néha az aktuális kedvencekre is hagyja magát rábeszélni, így került a portfólióba még tavaly a Fotex papírja. Most azonban a kamatadó miatt alaposan átrendezi portfólióját. Banki megtakarítását felszámolja, az ottani összeget hozzácsapja a rövid kötvényalaphoz. Az ingatlanalaphoz nem nyúl, ketyegjen csak benne a pénz adómentesen, ameddig nem lesz rá nagy szükség. Viszont a tőzsdén racionalizál. A három blue-chip részvényt eladja és magyar részvényalapot, vagy indexkövető alapot vesz a befolyt pénzből. Indokolatlan ugyanis egyénileg a vezető részvényekből álló portfóliót tartani, ha közel hasonló arányban fellelhetők ezek a papírok a részvényalapok többségében is. Lényeges különbség viszont, hogy utóbbi után nincs adózás, ha viszont saját maga tartja tovább a papírokat, az augusztus 31. utáni nyereség ötödét leperkálhatja az adóhivatalnak. A Fotexet megtartja, mert árfolyama függetlenül mozoghat a többi papírtól, s nincs olyan alap, amely olyan arányban tartaná, ahogy ő. Vagyis, sajnos nincs adómentes alternatívája. Végül vásárol is gyorsan: a szétválás előtt álló Graphisoft papírjainak vételével (Figyelő, 2006/30. szám) valószínűleg legális adóspórolásra nyílik lehetőség.
