Csaba László (a Figyelő állandó szerzője) az évtizedek alatt felhalmozott teljes szaktudását és rendkívüli olvasottságát felhasználva arra vállalkozik, hogy a szocializmus örökségét maguk mögött hagyó országok sorsát vegye szemügyre az elmúlt másfél évtizedben. Lassan megfelelő távlatba kerülnek ugyanis a kelet- és közép-európai rendszerváltások ahhoz, hogy tudományos igényességű tanulságokat vonjunk le belőlük. Szerzőnk az elsők között teszi ezt meg, mégpedig a politikai gazdaságtan területén.
Csaba szerint ma már sokkal több minden különbözteti meg az egykori keleti blokk országait egymástól, mint amennyi összeköti ezeket. Ebben mindenképpen igazat adhatunk neki, Kirgizsztán és Szlovénia jelenében (és jövőjében) a pár évtizedes közös múlt sokkal kevésbé meghatározó, mint az évezredes trendek. A volt keleti blokk egyes országai ma már tagjai az uniónak, mások határaik ellenőrzésére is képtelen kvázi diktatúrák. De még az unióba legkésőbb 2008-ra – azaz Románia és Bulgária taggá válásával – sikeresen bejutó tíz közép- és kelet-európai ország között is óriási különbségek vannak, és ezek oka a történelmi meghatározottságok mellett a piacgazdaságot irányító intézmények kielégítő vagy rossz működésében keresendő. Az alacsony korrupcióval működő, a közjót szeme előtt tartó, stabil kereteket biztosító hatékony közigazgatás és piaci intézményrendszer több százalékpontot tehet hozzá a növekedéshez a szerző szerint. Az érdekcsoportok által uralt közpolitika pedig hanyatláshoz és gazdasági sikertelenséghez vezet. Ez rendkívül fontos tanulsága, eredménye az intézmények fontosságát hangsúlyozó közgazdaságtannak, egyrészt a tisztán makroökonómiai iskolával, másrészt pedig a radikálisan piacbarát irányzatokkal szemben.
Ami talán hiányossága a műnek, az a gazdaság- és társadalomszerkezeti kérdések tárgyalása. Amennyiben igaz, hogy a tiszta közgazdaságtannak nyitnia kell az interdiszciplinaritás felé, és nem kerülheti meg az intézményi és politikai kérdéseket, akkor ennek logikus továbbgondolásaként szükség van a gazdaságszerkezet egyes kérdéseinek vizsgálatára (tulajdonosi kör, hozzáadott érték), a társadalmi folyamatok mélyebb elemzésére (foglalkoztatás), vagy éppenséggel az értékrendszerek különbözőségének megragadására. Ezek a változók ugyanis legalább annyira meghatározzák véleményünk szerint a posztkommunista országok sorsát, mint az intézmények működése.
Komoly erőssége még a könyvnek, hogy tisztába rakja az új tagországok esélyeit és feladatait az Európai Unión belül, különös tekintettel az olyan korlátozó keretekre, mint a stabilitási és növekedési paktum. Fontos olvasmány Csaba László új könyve tehát mindenkinek, aki meg akarja érteni, mit is keresünk, és mit kereshetünk az unióban. Ahogy a médián belüli folyamatos kommentárjaival, úgy jelen könyvével is ismét sokat tett a szerző azért, hogy Magyarországon jelentősen javuljon a közviták színvonala.
Csaba László: A fölemelkedő Európa • 482 oldal • Akadémiai Kiadó, 2006 • Ára: 4499 forint
