Van ereje
Európa legnagyobb biztosítója, az Allianz jól ismert szereplője a hazai piacnak is: csaknem 26 százalékos részesedésével behozhatatlannak tűnik vezető szerepe (a Generali-Providenciának, mint második legnagyobb biztosítónak 15,6 százalékos a piaci részesedése). A tavalyi év első kilenc hónapjában – a Mabisz statisztikái alapján – 132 milliárd forint díjbevételt kasszírozott be, ennek nagy része (116 milliárd forint) a nem-élet üzletágból származott. Bizonyos üzletágakban ennél is lehengerlőbb a fölénye: a kötelező gépjármű felelősség biztosításból származó teljes díjbevétel 43 százaléka az Allianzhoz folyik be.
A leendő menedzsment
Az Allianz bankjának vezérigazgatói posztjára Farkas Ádámot, a CIB Bank korábbi vezérigazgatóját kérték fel – erősítette meg kérdésünkre a bankár és az Allianz kommunikációs igazgatója is. Az igazgatóság elnöki tisztét pedig Patai Mihály, az Allianz elnök-vezérigazgatója töltheti majd be. A 37 éves Farkas Ádám az egyik legfiatalabb hazai bankvezérnek tudhatja magát, a közgazdasági egyetemet végzett szakembert 1997-ben a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójának nevezték ki, majd 2001-től a CIB Bank ügyvezető igazgatója, 2002-től pedig vezérigazgatója lett. Innen 2005. június végén távozott, azóta a Budapest Airport igazgatóságának tagja.
A negyedik pillér is elérhető lesz
Az úgynevezett negyedik nyugdíjpillérbeli előtakarékossági számlák vezetéséért folytatott lobbiharcban feltűnően csendben maradt az Allianz, még akkor is, amikor az egyeztetések eredőjeként végül a bankok és brókercégek nyerték el az úgynevezett nyesz-számlák vezetésének jogát. A legnagyobb potenciális lobbierővel bíró Allianz menedzsmentjének szeme előtt nyilván már akkor is leendő bankjuk képe lebegett. Ha a bank valóban megkezdi tevékenységét, akkor csoportszinten teljesen mindegy lesz, hogy melyik szervezet zsebét gyarapítja az új nyugdíjpilléren elérhető – egyébként nem kiemelkedő mértékű – profit.
A koncepció még képlékenynek tűnik, ám információink szerint egy biztos: az Allianz, mint a legnagyobb hazai biztosítótársaság azt tervezi, hogy még az idén betör a hazai bankpiacra, és mind a lakossági, mind pedig a vállalati szegmensben jelen kíván lenni banki termékeivel és szolgáltatásaival – erősítette meg értesüléseinket a leendő bank leendő vezérigazgatója, illetve Sipos József, az Allianz Hungária Biztosító kommunikációs igazgatója is.
Engedélyre várnak
Információink szerint egyelőre bizonyos jogi kérdéseket kell még tisztázni ahhoz, hogy a koncepciót is véglegesíteni lehessen. A részleteket csak azután tárják a nyilvánosság elé, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is engedélyt adott a bank alapítására és tevékenységének megkezdésére, akkor derül majd ki, hogy pontosan mikor és milyen termékekkel lép a bankpiacra az Allianz. A felügyelet egyelőre nem nyilatkozott a FigyelőNet megkeresésére, nem kívánták megerősíteni azt sem, hogy a német központú pénzügyi csoport beadta-e bankalapítási kérelmét.
Mindenesetre úgy tudjuk, hogy első körben a meglévő – igen kiterjedt lakossági és például flottabiztosításai révén szintén jelentős vállalati – ügyfélkörét célozza meg az Allianz új leányvállalata, számukra kíván komplexebb szolgáltatást kínálni, és ehhez lehetőség szerint a legjobban kihasználni meglévő erőforrásait. Elméletileg az is elképzelhető, hogy az Allianz-csoport tulajdonában lévő Dresdner Bankot használnák fel banki álmaik megvalósítására, bár valószínűbbnek tűnik egy új bank alapítása. A szintén német Dresdner Bank ugyanis éppen tavaly július 1-jével „fokozta le” itteni érdekeltségét leánybankból fiókteleppé, és egyébként is kizárólag vállalati ügyfeleket szolgál ki.
A piac már most is telített
Minden jel szerint tehát új hitelintézet kezdi meg hamarosan a tevékenységét a sok banki szakember szerint már most is telített hazai bankszektorban, ami számos kérdést vet fel, és különböző találgatásokra adhat okot. Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Rt. kutatója kérdésünkre úgy fogalmazott: nincs túl nagy tere egy új banknak a hazai piacon, bár egy ügyesen kidolgozott koncepcióval, és megfelelő stratégiával akár sikerülhet is a bankszektorba való betörés. Az Allianz abból a szempontból mindenképpen előnyösebb helyzetben van, mint egy teljesen új szereplő, hogy legalább egy pénzügyi piacon már jelen van – teszi hozzá a szakértő. Ráadásul stabil vezető pozíciót ural, miáltal egy másik pénzügyi piacra valószínűleg kisebb pótlólagos ráfordítással tud bekerülni, mint egy vadonatúj szereplő.
Ezzel együtt egy mégoly erős piaci helyzetben lévő társaságtól is jelentős ráfordításokat igényelhet az, ha komolyan meg akarja mérettetni magát a bankok versenyében. Egy jegybanki tanulmány már 2004 augusztusában rámutatott arra, hogy a lakossági bankpiacokra sokkal nehezebb belépnie egy új szereplőnek, és éppen a fiókhálózat kiépítésének költségessége miatt sokkal hosszabb távon térül meg a beruházás, mint a vállalati banki piacra való belépés esetében.
A FigyelőNetnek nyilatkozó több banki elemző is úgy vélte: dacára a telefonos és internetes pénzügyi szolgáltatások terjedésének, a lakossági ügyfelek kiszolgálása ma sem működik országos fiókhálózat nélkül sem Magyarországon, sem másutt a világon. Ha tehát az Allianz a lakossági ügyfelekre koncentrál majd, akkor a jelenlegi ügynökhálózat és az ügyfélszolgálati irodák valószínűleg nem lesznek elegendőek, hiszen a biztosító több helyi irodájában például még pénztár sincs, így elkerülhetetlenek lesznek bizonyos költséges infrastrukturális beruházások.
Vonzó a nagy profit
Információink szerint ugyanakkor erre legfeljebb egy év után szán igazán pénzt a csoport, addig vagy valamilyen alapkínálattal próbálják becsalogatni az ügyfeleket vagy egészen innovatív termékekre, erős online szolgáltatásokra lehet az Allianz részéről számítani. A hagyományostól eltérő banki koncepció szükségességét a profitszerzés vágya is indokolhatja, hiszen egy kiterjedt, országos, és a szolgáltatások tekintetében is mindentudó klasszikus fiókhálózat felépítése és fejlesztése rengeteg pénzbe kerül, és – ahogy azt akár a CIB-nél, akár a Raiffeisennél is lehetett látni az utóbbi években – erősen meg tudja kurtítani a bankok profitját.
Márpedig éppen a banki tevékenységen – azon belül is a lakossági bankpiacon – elérhető komoly profitráta lehetett az egyik fő motivációja az Allianz bankalapítási döntésének – vélik a szakértők. Az ezredforduló óta kiemelkedő jövedelmezőség mellett tevékenykednek a bankok – mutatott rá Várhegyi Éva -, ami minden bizonnyal vonzó üzleti lehetőséggel kecsegtette az eddig hazánkban csak biztosítások és nyugdíjszolgáltatások terén érdekelt Allianz-csoportot. A bankszektor nyeresége ugyan mostanra már egyre lassuló ütemben bővül, ám akár európai mércével mérjük, akár más pénzügyi intézmények jövedelmezőségéhez viszonyítjuk, még mindig kimagasló (a tőkearányos nyereség, a ROE mutató a felügyelet számításai szerint például meghaladja a 26 százalékot).
Kérdés persze, hogy mindez meddig marad így, és nem lett volna okosabb az Allianz részéről kicsit korábban megmutatnia magát. A bankszövetség várakozásai szerint ugyanis az őrült ütemű növekedés korának vége, a túlfűtöttség megszűnt, és például a nagyvállalati hitelezés terén már nincs is bővülési esély. A szektor profitabilitása már 2005 során lassabban gyarapodott, miközben az is igaz, hogy az a szint, ahol a jövedelmezőség stabilizálódni látszik, még mindig igen vonzó.
