Gazdaság

Mi a hézag?

Noha a külső egyensúlyi helyzet enyhe javulást mutat, továbbra is mintegy 400 millió eurós eltérés áll fenn a folyó fizetési mérleg kimutatott hiánya, valamint a finanszírozási oldal alapján valószínűsíthető deficitmutató között.

Alig változott a folyó fizetési mérleg helyzete 2005 harmadik negyedévében – állapítja meg Tardos Gergely, az OTP Bank elemzője. A Reuters legfrissebb elemzői konszenzusában szereplő 1,7 milliárd eurós számtól hajszállal elmaradó, 1697 millió eurós hivatalos hiányadat valóban stagnálást mutat. Ám a nettó külső adósságállomány alapján körvonalazódó számok Tardos szerint a külső egyensúlyi helyzetet jobban tükrözik: a folyó fizetési mérleg hiányának, illetve a nettó külső finanszírozási igénynek a tévedések és kihagyások egyenlegével kiegészített összege a jegybank által közöltnél mintegy 400 millióval magasabb hiánymutatót valószínűsítenek.

A külső egyensúlytalanság mértékét ugyanakkor Tardos csökkenő tendenciájúnak ítéli, a szezonálisan igazított és a négy negyedéves gördülő adatai is egyértelműen erre a trendre utalnak. Az egyes sorok közül az elemző a jövedelemegyenleg további romlását emeli ki, amit elsődlegesen a külső adósság terheinek növekedésével hoz összefüggésbe.

A folyó fizetési mérleg hiányát a jelek szerint továbbra is elsősorban adóssággeneráló tételek finanszírozzák. A jegybank adatai szerint a nem adóssággeneráló tételek az elmúlt egy év teljes tőkebeáramlásának negyedét tették ki. Az elemzés készítője a fenti mutatónál pontosabbnak tartja a finanszírozás szerkezetének leírására, ha a tulajdonosi hiteleket is a nem adóssággeneráló tételekhez soroljuk. Ennek oka, hogy mivel a tulajdonos főként adózási szempontok alapján dönt, hogy működő tőkével vagy tulajdonosi hitellel finanszírozza leányvállalatát, a két forma között közgazdasági szempontok alapján alig van különbség. Az eszerint kiigazított adat fényében a nem adóssággeneráló tételek súlya a teljes tőkebeáramlásban négy negyedéves gördülő adatok alapján 35 százalékra csökkent az előző negyedéves 38-ról. Noha ezek valamivel magasabbak a tulajdonosi hitelek egyenlege nélkül számoltaknál, Tardos szerint még mindig rendkívül alacsonynak számítanak.

A nettó külső adósság emelkedése a harmadik negyedévben is folytatódott, alapvetően a jelentős külső finanszírozási igény és az adóssággeneráló finanszírozás továbbra is magasnak nevezhető aránya miatt. A GDP arányában az adósságráta 29 százalékot tesz ki, ami a múlt év végére elérhette a 30 százalékot, 2006 végére pedig akár a 35 százalékra is felkúszhat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik