Járai: nem lesz euró 2010-ben
Az MNB számításai szerint az államháztartás uniós szabvány szerinti hiánya az autópálya építés hatásai nélkül idén a GDP 9-9,7 százaléka lehet, ami jövőre 4,2-5,4, majd 2008-ban 3,5-4 százalékra csökkenhet – mondta Járai Zsigmond. A jegybankelnök szerint a kiigazítás az inflációt 2,5 százalékponttal emeli, ami így idén 3,2-3,4, jövőre 6-7 százalékos lesz. Járai szerint a fenti gazdasági pálya nem teszi lehetővé az euró 2010-es bevezetését.
A 25 bázispontos kamatemelést idegesen fogadta a piac: a két órakor esedékes bejelentés előtt néhány másodperccel 275,75/276,00 forintot is adtak egy euróért, az árfolyam két óra után néhány perccel pedig 276,70-ig gyengült, ami történelmi mélypontot jelent a majdnem pontosan három évvel ezelőtti 275,2 forintos árfolyamhoz képest. Délután fél négykor 275,40/50 volt a forint árfolyama az euróhoz képest.
MNB: nem hiteles a csomag
A Monetáris Tanács közleménye az egy hete bejelentett kiigazítás inflációnövelő hatásával, a nemzetközi piacokon egyre emelkedő hozamokkal és az árszínvonal-emelkedés kedvezőtlen szerkezetével indokolta.
A jegybank döntéshozó testülete részletesen értékelte a Gyurcsány-csomagot is. Örömmel nyugtázták, hogy az intézkedéscsomag „jelentős és kedvező hatással lesz” a költségvetési egyenlegre és a külső egyensúlyra is, így javít az ország kockázati megítélésén.
Nehezményezik ugyanakkor, hogy a deficitcsökkentés eszköze elsősorban az adóemelés, mert így nő az amúgy is magas állami elvonások és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek mértéke. A Monetáris Tanács szerint az intézkedések nem jelentenek fenntartható és hiteles megoldást az egyensúlyi problémákra a strukturális reformok és a kiadáscsökkentő intézkedések hiányában.
Járai: mást is tervez a kormány
Ennek némileg ellentmondva Járai Zsigmond jegybankelnök hétfői sajtótájékoztatóján a távirati iroda tudósítása szerint úgy indokolta a kamatemelés mértékét, hogy a Monetáris Tanács tagjainak többsége úgy vélte: a jelenlegi adó- és áremelési intézkedéseket követően valódi strukturális reformok is napirendre kerülnek, ezért döntöttek a 25, és nem az 50 bázispontos kamatemelés mellett.
Járai Zsigmond elmondta: a kamatdöntő ülésén volt 0, 25 és 50 bázispontos kamatemelési javaslat is, és a 25 bázispontos emelést legalább 7 támogatta a testület 13 tagjából. A jegybankelnök úgy vélte, hogy a Pénzügyminisztérium számol ma még be nem jelentett további intézkedések inflációcsökkentő hatásával is. „Nem mondanám, hogy ez egy kamatemelési ciklus kezdete, inkább egy egyedi reakció az adó- és árintézkedésekre” – értékelte a döntést sajtótájékoztatóján a jegybank elnöke.
Megosztott lehet a Monetáris Tanács
Nehezen értelmezhető döntést hozott a Monetáris Tanács, amelyet a piac csalódással fogadott. A felemás döntés vélhetően a testület megosztottságával magyarázható – nyilatkozták elemzők a FigyelőNetnek.
A piac középtávon 150 bázispontos kamatemelést árazott be, ezért értetlenül fogadták a mindössze 25 bázispontos emelést – mondta Barcza György. Az ING vezető elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy a döntés indoklásaként kiadott jegybanki közlemény jóval pesszimistább képet fest a helyzetről, mint a kamatemelés mértéke.
Rossz döntést hozott a Monetáris Tanács Török Zoltán, a Raifeisen Bank szakértője szerint. Az elemző úgy véli, hogy a határozatból kiderül: a testület nem ismeri a piac elvárásait. Két út állt ugyanis a Monetáris Tanács előtt: vagy vészes képet festenek a gazdaság helyzetéről a kiigazító intézkedések nyomán, és 50 bázisponttal emelik az alapkamatot, vagy a megszorítások inflációs hatását egyszerinek tekintik és nem változtatnak az alapkamaton.
Az ellentmondásos döntést mindkét elemző a Monetáris Tanácson belüli megosztottsággal magyarázza. Török Zoltán emlékeztetett: a választási kampány idején Járai Zsigmond úgy nyilatkozott, hogy a Monetáris Tanács már nem ura a helyzetnek.
