Mathiasz stex

Elvették a nevemet és a terveimet; a családom, a dédnagyapám nevét; olyan, mintha az egész Mathiász projektet csenték volna el – kesereg Mathiász Gábor. A világhírű borász és szőlőnemesítő Mathiász János dédunokája néhány hete tapasztalta, hogy Tokaj-Hegyalja szlovák oldalán a családnevét használta fel egy vállalkozás. A több mint százmillió koronás, forintban milliárdos, „Mathiasz” manufaktúrának (szlovákosan „a”-val írva) elnevezett borászati, szőlészeti beruházás valósítja meg azt az álmot, amely Mathiász Gábor fejében körvonalazódott, s amelynek támogatására – Orbán Viktor volt kormányfőtől Simon Zsolt szlovákiai agrárminiszterig – sok politikai és gazdasági vezetőt igyekezett megnyerni, nem is eredménytelenül.

Mathiász János. Illetéktelenül használták a nevét.

A 172 szakmai világversenyt nyert Mathiász János neve még az 1890-es években, a „szőlő-gyökértetű”, azaz a filoxéra vész idején forrt össze Tokaj-Hegyaljával. A nemesítő rezisztens amerikai alanyra oltott fajtáival akkor telepítették vissza a kártevő által kipusztított ültetvényeket, egyebek között gróf Andrássy Gyula volt miniszterelnök, illetve Mathiász János hajdani szőlőbirtokán, amely a mai szlovákiai oldalra esik. Az akkor használt védekezési módszer mindmáig meghatározó a Hegyalján.

Mathiász Gábor a dédnagyapa szakmai, bor-kulturális hagyatékát akarta kamatoztatni, amikor a gazdasági és az agrártárca vezetője, az érintett polgármesterek és a Magyar Turizmus Rt. irányítóinak elvi támogatását megszerezve, a Mathiász nevet „márkanévvé” fejlesztve, Kecskeméten, Tokajban és Budaörsön múzeumot, kereskedelmi, szakmai és konferencia központot akart létrehozni. Még az is felvetődött, hogy az állami Tokaj Kereskedőház Rt.-t átnevezzék Mathiásszá.

A politikusok szavait azonban itthon döcögősen lehetett befektethető forintokra váltani, ezért megkereste a szlovák agrárminisztert, Simon Zsoltot is. A miniszter visszakérdezett, miért nem valósítja meg a remek ötletet Szlovákiában, a volt Andrássy-Mathiász birtokon, ha otthon olyan nehezen megy. A leszármazott úgy gondolta, a szlovákiai helyszínnél nem is lehetne jobb helyet találni, de a hegyaljai Mathiász féle referenciaszőlészetnek és központnak talán mégiscsak itthon lenne a helye. A döntés előtt informálisan ismét megkereste egyebek között a gazdasági, az agrár-, a belügy- és a pénzügyminisztert, a helyi polgármestereket, a tokaji „kötődéssel” is rendelkező prominensek közül még Orbán Viktort is. Mint feleleveníti, a pártvezető munkatársain keresztül azt üzente, hogy a „Mathiász név hungarikum”, ezért nem Szlovákiában, hanem itthon kellene megvalósítani a tervet. Kézzelfogható támogatást azonban végül senkitől sem kapott az örökös.

Két évvel az eset után Mathiász Gábor arról értesült, hogy a Hegyalja szlovák oldalán „valakik” létrehozták a terveiben szereplő modern és gigantikus Mathiász szőlészetet. A birtok egyik tulajdonosa ráadásul magyar, Hegedűs Zoltán, a Tokaj Kereskedőház volt vezetője, aki Mathiász szerint tudhatott a terveiről. Hegedűs ugyanakkor azt állítja, nem ismerte Mathiász terveit, akivel egy korábbi sikertelen tokaji randevú után az idén, június 9-én találkozott Budapesten először.

NÉVHASZNÁLAT. „Többek tanácsára nem vittem Szlovákiába az ötletet, ahol pedig tárt karokkal vártak. Most megcsinálták ők, az én nevemmel; de nem engedem a nevünket engedély nélkül használni” – közli ügyvédei szakvéleménye alapján Mathiász Gábor, akivel már megesett hasonló. Egy hazai borász „Mathiász” elnevezésű bort dobott piacra, de a dédunoka tiltakozására átkeresztelte a termékét. A szlovákiai beruházással kapcsolatban nagyobbra taksálja a kárt a nemesítő dédunokája, de hogy pontosan mekkora, ezt még fel sem tudta mérni. Állítja, mindenképpen megvalósítja a Mathiász projektet Tokaj-Hegyalján és Kecskeméten, de álmában sem gondolta volna, hogy 6-7 év után ilyen akadályokba ütközik.

A kárszámításra viszont már nem lesz szüksége, mert a jogosulatlan névhasználat miatt reklamáló rokon fellépésére a befektető – Stefan Duc, azaz Dúc István – változtatott az elnevezésen. A szlovákiai nagyvállalkozó a Figyelő kérdésére elmondta, meg akarta előzni, hogy esetleg a későbbiek során megint valaki pénzt kérjen az elnevezés miatt, ezért értesítette a hatóságot, hogy a 42 hektáros – a kúriát kivéve részben a volt Andrássy uradalom területére eső – szőlőtelepítési projektet átkeresztelte; az új név Tokajská Manufaktúra Vinicky (magyarul: Tokaji Manufaktúra, Szőlőske). Megerősítette, hogy 12 százalékos részesedéssel valóban van magyar résztulajdonosa is a társaságának – Hegedűs Zoltán, a magyar állami Tokaj Kereskedőház Rt. volt vezérigazgatója személyében, akit mint szakértőt vett be az üzletbe.

Hegedűs elmondta, hogy a projekt valóban a világhíres szőlőnemesítő emlékére lett „Mathiasz”, s megerősítette, hogy a nevet az örökös színrelépése után lecserélték. Ettől függetlenül a telepítés – a tradicionális, egyebek között furmint, hárslevelű, sárga muskotály fajtával – és a szőlőfeldolgozó beruházás is jól halad, s jövőre várhatóan befejeződik. A történelmi Andrássy grófi kúria azonban, amelyre a borászathoz szükség lenne, jelenleg egy másik vállalkozás tulajdona; az esetleges közös hasznosításáról még folynak a tárgyalások. Tokaj-Hegyalján az emberek azt beszélik, hogy a pazar szőlőskei vállalkozás „látható” tulajdonosai mögött közvetetten a Fidesz vezérkar néhány prominense, sőt a volt miniszterelnök áll, ám ezt a cég magyar tulajdonosa cáfolja. Hegedűs Zoltán közölte, nincs kapcsolata Orbán Viktorral. A Fidesz elnöke a Figyelő kérdésére megerősítette, hogy nincs külföldi érdekeltsége, s a szőlőskei vállalkozáshoz sincs semmilyen közvetlen vagy közvetett kötödése.