A „csodazongorában” minden benne van, ami a magyarokat jellemzi: az örök vállalkozó kedv, az újító szándék, valamint a magyar lélek nyughatatlansága, amely mindig arra törekszik, hogy egyre tökéletesebbet alkosson és soha ne legyen elégedett azzal, ami éppen van. A Bogányi-zongorában benne van tíz év fáradhatatlan kitartása és szorgalma is – mondta Orbán Viktor szerdán este a Zeneakadémia épületében, ahol a magyar kultúra napja előestéjén egy gálakoncerten mutatták be az új magyar fejlesztésű Bogányi-zongorát.
Bogányi már nem Teller
„Kellő szerénységgel, de büszkén mondhatjuk, hogy folytatva elődeink példamutató hagyományait, az elmúlt években a kultúra számos szentélyét építettük vagy újítottuk fel. Csak itt a fővárosban a Budapest Music Centert, a Liszt Ferenc Zeneakadémiát, az Erkel Színházat, a Pesti Vigadót és a Várkert Bazárt. A mostani ciklusban pedig hozzálátunk a múzeumi negyed építéséhez is” – mondta miniszterelnök.
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
A nagy nemzetek szerinte nemcsak kiváló gazdasági mutatókkal rendelkeznek, hanem arról is felismerhetők, hogy becsben tartják kultúrájukat, elismerik kiemelkedő művészeiket. Bár legnagyobb tudósaink, Teller Ede, Wigner Jenő vagy Neumann János Budapesten születtek és jártak iskolába a múlt században, tudásukat valahogy mégsem Magyarországon kamatoztatták.
„A mai nap reményeink szerint arra is bizonyíték, hogy Magyarországon ma már másként állnak a csillagok. A Bogányi Gergely, Bolega Attila, Cs. Nagy József és Üveges Péter Attila által alkotott kvartett nemcsak megálmodta, megtervezte és kivitelezte ezt a zongorát, hanem itt, Magyarországon támogatókra is talált. Miért ne hihetnénk, hogy a jövőben egyre gyakrabban lesz így?” – fogalmazott Orbán Viktor, aki azt kívánta, hogy a Bogányi-féle zongora a magyar kultúra nagykövetévé váljon a világ nagy koncerttermeiben és legyen a magyar szellem nagyszerűségének nyilvánvaló bizonyítéka.
A gyűlölet lövészárkainál
A tökéletes hangszer elkészítésének vágya egyidős a zene történetével. Amíg a fegyvereket az emberek mindig azért gyártották, hogy megvédjék magukat a körülöttük lévő világtól, addig a hangszerek elkészítése arra szolgált, hogy a legnemesebbet szólítsuk meg az emberben és a világot meg tudjuk védeni rosszabbik énünktől.
„Minden kultúra közös nyelveként a zene ma is békét teremthet a világunkban, amikor az egymás kultúrájával szembeni tiszteletlenség ismét kiásta a gyűlölet lövészárkait” – jelentette ki.
A gálakoncerten politikusok és a közélet több szereplője mellett jelen volt Schmitt Pál volt államfő és felesége, valamint Mádl Dalma, Mádl Ferenc néhai köztársasági elnök özvegye.
