Nem sok empátiát tanúsított Gyurcsány Ferenc miniszterelnök – pénzügyi berkekben szárnyra kapott hírek szerint -, amikor a hazai jelzálogbankok vezetőinek egyike az új bankadó tervezetének számukra hátrányos hatásait ecsetelte. Pillanatnyilag minden képlékeny, a megszorító csomag tervezetébe beépített bankadó végső formájának meghatározásáig csak elméleti lehetőségekről van szó – mindenesetre a tét hatalmas.
Néhány bank számára nem „pusztán” az eredmény több milliárd forintos megcsapolását idézné elő a kormány eredeti elképzelésének megvalósítása – amely a lakáshitelek támogatását 20 (legutóbbi hírek szerint 5) százalékkal megadóztatná -, de hosszú évek munkájával megalapozott stratégiai tervek is összedőlhetnek. Az állam 54 százalékos tulajdonában álló FHB Nyrt. esetében például a tervezett privatizáció is veszélyben foroghat.
Félpénzért
Komoly érvágással járna – mégpedig éppen a főtulajdonos magyar állam számára – a kedvezőbb szcenárió is, vagyis ha sikerülne egyáltalán eladni a bankot a megváltozott feltételek mellett. Ugyanis ha az egy hónappal ezelőtt még 450-500 millió dollár piaci értékű bank állami pakettje a jelenlegi 200-250 millió dolláros érték mellett lelne új gazdára, az 54 százalékos részvénycsomagért a korábban remélt mintegy 250 millió dollár helyett legfeljebb 125 millió folyhat be a kasszába. (Így a bankadótól várt mintegy 25 milliárd forintos bevétel kioltaná a privatizációból tervezett, de éppen a bankadó miatt megsemmisülni látszó összeget.)
Elemzői vélemények szerint szinte nulla az esélye annak, hogy az FHB árfolyama visszakapaszkodjon arra az 1350 forintos szintre, ahonnan a kormány megszorító csomagjának közzétételét követően 900 forint alá zuhant, s ahonnan eddig csupán 1000 forint környékére emelkedett vissza. Innen már akkor is csupán kisebb elmozdulás remélhető, ha az FHB várható terhei csökkennek a kormányfő eredeti koncepciójában foglaltakhoz képest.
Szinten tartás
Amennyiben a módosító indítványok kormányszinten süket fülekre találnak, az FHB-nak már az idei tervei is elszállnak, noha a jövedelemelvonás csak szeptembertől lép életbe. Nem hivatalos források szerint a menedzsment még tavasszal is azzal számolt, hogy a 2005-ben elért 8,48 milliárd forintos profitot az idén 1-3 százalékkal képesek lesznek megfejelni.
Ha életbe lép a kamattámogatásokat terhelő adó, ebből semmi nem lesz, legfeljebb a tavalyi eredmény szinten tartására futja. A legnagyobb elvonás a 2007-es évre esik: az extraadó első teljes üzleti évében az FHB eredménye – az ING kalkulációja szerint – 4,89 milliárd forintra esne, a tavalyi 13 százalékos profitnövekedés 42 százalékos zuhanásba fordulna. Az eredmény még 2008-ban is csupán hajszállal haladná meg a 6 milliárd forintot. Persze ha a kormány belemegy a módosításba, és valamennyi olyan bank kiveszi részét az adózásból, amelyik haszonélvezője a lakáshitelezés felfutásának, akkor az FHB is kedvezőbb helyzetbe kerül a legrosszabb verzióhoz képest. A teherelosztás mértékétől függ, hogy mennyivel, s az árfolyam is ennek megfelelően emelkedhet. Igaz, Zékány András, az ING elemzője szerint a mostani árazás már eleve optimizmust tükröz: a szakember a megszorító csomag bejelentését követően 1520-ról 800 forintra mérsékelte az FHB célárfolyamát.
Több lábra állnak
Igazságosabban?
Információink szerint a Magyar Bankszövetség a napokban egy olyan javaslattal fordult a miniszterelnökhöz, amely jobban szétterítené a bankrendszer szereplői között az extraadót. Azt a bevételt ugyanis, amelyet a lakáshitelek támogatásának megadóztatásától remélnek, a kormány jelenlegi útmutatása szerint kizárólag a jelzálogbankoknak kell kiizzadniuk. A mai állás szerint az összeg 58 százaléka az OTP jelzálogbankját sújtja, 32 százalék esik az FHB-ra, 10 százalékot pedig a HVB Jelzálogbanknak kell az államkasszába tennie. Ezzel szemben, ha a benyújtott törvénytervezetet módosítás nélkül fogadja el a Parlament, nem kell, hogy fájjon a feje az extraadó miatt a lakáshiteleket közvetlenül értékesítő kereskedelmi banki élbolynak, a K&H-nak, az Erstének, a CIB-nek és a Raiffeisennek, hiába számít e kör ugyanúgy a támogatott hitelek nyertesének.
Gyuris szerint tovább javít a helyzeten, hogy újonnan alapított társaságaik több lábra állítják a bankcsoportot, így a lakáshitelekhez kapcsolódó bankadóval ejtett sajgó sebet is kevésbé fogják érezni. Mindazonáltal a banknak a lakáshitelezésben képviselt rendkívül konzervatív politikája is enyhít valamelyest a problémákon. Kétes és rossz hiteleik 1 százalék alatti aránya eddig is kiemelkedően jónak számított, még az amúgy egészséges piacon is, és ez a menedzsment várakozásai szerint nem nagyon fog romlani.
Mentő körülmények
A forint árfolyamának rövid idő alatt végbement 30 százalékos gyöngülése mellett a bank és az ügyfelek számára egyaránt kedvező, hogy az FHB-nál a teljes állományban még mindig 70 százaléknál magasabb a forint alapú (jellemzően hosszú távra felvett) kölcsönök aránya, jóllehet, a devizahitelek júniusig tartó szakadatlan térhódítása következtében az új hitelek 70 százalékát már itt is külföldi pénznemekben – svájci frankban és euróban – vették fel. G
yuris Dániel a hitelkereslet alakulását illetően is bizakodó. A vezérigazgató szerint a forgalmat nem veti vissza a lakosság anyagi helyzetére kedvezőtlenül ható Gyurcsány-csomag. Várakozásai szerint legfeljebb átstrukturálódhatnak az igények: elképzelhető ugyan, hogy visszaesik a lakásvásárlások száma, ám ez esetben előtérbe kerülhetnek a lakásfelújításokhoz kapcsolódó hitelek. Ezek ma Magyarországon mindössze 3-4 százalékát teszik ki a lakáscélú kölcsönöknek, míg Nyugat-Európában minden harmadik lakáshitel ilyen. Az FHB relatív előnyét erősítheti a hazai piacon, hogy a hosszú források szerzéséről idejében, még a megszorító csomag bejelentése előtt gondoskodott a menedzsment. A kedvező kamatfeltételekkel szerzett pénz ugyanis lehetővé teszi, hogy az ügyfelekért folyó versenyben kedvező hitelkamatokat kínáljanak.
Mindazonáltal a bank kelendőségét csak részben – ráadásul csak kisebb részben – befolyásolja, ha üzletmenete valóban nem sérül a kormány megszorító csomagja miatt, s a menedzsment várakozásainak megfelelően teljesülnek a 2010-ig szóló üzleti tervek. A befektetőknél – elemzői vélemények szerint – mindent elsöprő érv lehet a bank megvásárlásával kapcsolatos szempontok mérlegelésekor, hogy a kormány bármikor, egyetlen tollvonással alapjaiban változtathatja meg a pénzintézetek profittermelő képességét, vagy bármely más tulajdonságát. Gyuris Dániel erről lapunknak így nyilatkozott: egyelőre nincs kitűzve az eladás dátuma. Az értékesítés módjáról sem született még döntés, függőben van, hogy a legkorábban jövő évre várható eladás tőzsdén keresztül történik meg, netán a börze kiiktatásával szakmai befektetőnek, esetleg átváltható kötvények alkalmazásával. Elemzői vélemények szerint azonban nem lesz min lamentálni, ha a kormány nem hoz egy, a tervezettnél megfontoltabb végső döntést a bankadóról. Annak hiányában ugyanis aligha kopogtatnak FHB-kérők a privatizációs szervezet ajtaján.
