Nemzeti érdek, hogy ne törjön ki országos bosszúhadjárat az olaszliszkai eset miatt – nyilatkozta több helyen Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetője. Ennek viszont szerinte az a feltétele, hogy ne cigányügyként, hanem bűnügyként jelenjen meg a nyilvánosság előtt az, ami a 44 éves tiszavasvári tanáremberrel történt: miután egy kiszaladó gyereket az autója elsodort, a két kislánya szeme láttára kirángatták a járműből, és néhány perc leforgása alatt brutális módon agyonverték. Több cigány szervezet vezetője is elítélte az embertelen bűncselekményt, és gyors, hatékony rendőrségi és bírósági eljárást kért. Eközben a sajtóban már másnap megjelent: az egyik elkövető a helyi roma kisebbségi önkormányzat frissen megválasztott tagja. Innentől kezdve bukkantak fel olyan híradások, riportok, és nem utolsósorban kommentárok, vélemények, amelyek nem a gyilkosok, hanem általában az olaszliszkai romák, és még általánosabban a cigányok ellen hangolták a közvéleményt.
KOMMENTÁR NÉLKÜL. Az olaszliszkai polgármester – sokszor nem éppen politikailag korrekt – szavait a média például általában kommentár nélkül közvetítette. Fekete Gyula gyakran ismételgette, hogy Olaszliszka 1800 főnyi lakosságának többsége tisztességes, törvénytisztelő állampolgár. A Kossuth Rádió Reggeli Krónikájában október 17-én ehhez azt tette hozzá: „Van egy olyan réteg, aki önbíráskodik, akinek nincs törvénye, ezenkívül Olaszliszkán él legalább ezerötszáz tisztességes, rendes ember rajtuk kívül.” Egy nappal korábban az MTV bűnügyi műsorában pedig ezt mondta: „Valamennyiünknek az a meggyőződése, hogy itt nem két-három ember tette, amit tett. Azt gondolom, hogy ezeknek az embereknek a vérükben, a génjükben van az, hogy nem kívánják azt elismerni, hogy törvények is vannak, amit be kell tartani.” A műsorvezető annyit reagált: „Ebbe most ne menjünk bele.” A néző számára így a falu elöljárójának véleménye úgy jelenhetett meg, mint hiteles helyzetelemzés, amely az újságírói kommentár nélkül a cigányellenes előítéleteket erősítheti.
Dancs Mihály, a Roma Polgárjogi Mozgalom Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vezetője szerint az egyik kereskedelmi televízió reggeli műsorában is veszélyes általánosítások hangzott el egy meghívott vendég szájából, amit a műsorvezetők megint csak kommentár nélkül hagytak. Végh József kriminálpszichológus így véleményezte az esetet: „Az is benne van, szégyen vagy nem szégyen, hogy azért a fehért meglopni dicsőség. Valami kárt okozni neki, valamilyen módon megrövidíteni, az még elfogadható érték.”
A polgárjogi vezető arra is figyelmeztet: azzal, hogy a média etnikai esetként tálalta az ügyet, közvetve további válságot idézett elő. Egyes olaszliszkaiak ugyanis elkezdték az ott élő romákat ijesztgetni. Bedobtak egy-két „fülest”, hogy „jönnek a bőrfejűek”, s a cigányok menekültek. Ez történt a gyilkosságot követő estén, amikor több százan kerestek menedéket másik faluban lakó rokonaiknál, vagy az erdőben, s csak a kivezényelt rendőröknek sikerült meggyőzniük az embereket arról, hogy lakásaikba visszatérhetnek, nem esik bántódásuk.
Dancs Mihály emberjogi vezetõ. Veszélyes általánosítások.
ETIKAI PROBLÉMA. Súlyos sajtóetikai problémát vet fel a Magyar Nemzet címlapos szalagcíme („Cigányok gyilkoltak Olaszliszkán”, „Nem csak Olaszliszkán volt áldozata cigányok gyilkos brutalitásának”), valamint Bayer Zsolt publicisztikája az október 17-i lapszámban, amelyre a Magyar Újságírók Szövetsége etikai bizottságának vezetője, Halák László is nyilatkozatban hívta fel a figyelmet. A kifogásolt rész: „Bárki, aki ebben az országban elgázol egy cigány gyereket, akkor cselekszik helyesen, ha eszébe sem jut megállni” – így Bayer. Majd arra biztatja olvasóit, hogy csak fegyverrel induljanak útnak, és hasonló esetekben azt használják is. Javaslata újságírók széles csoportjának tiltakozását váltotta ki. Szikinger István alkotmányjogász, a Roma Polgárjogi Alapítvány tanácsadója lapunk kérdésére elmondta: elgondolkodtak azon, indítsanak-e pert, ám a magyar jog nem ad lehetőséget arra, hogy jogvédők közösség elleni izgatás címén pert nyerjenek egy szerző gondolatait közlő napilappal szemben, mert csak az számít közösség elleni izgatásnak, ha valaki tömeg előtt szónokolva buzdít erőszakos cselekedetre. „Nem ez a fájó hiányosság a jogrendszerünkben, hanem az, hogy a polgári jog sem ad lehetőséget az elégtételre ilyen esetben. A cigányság nem jogi személy, csoportot ért sérelem esetén polgári jogi keresetet nem indíthat” – magyarázza az alkotmányjogász. A médiának emiatt Szikinger szerint még inkább kulcsszerepe van: korrekt tudósításban nem szerepelhet az elkövetők származására vonatkozó kitétel.
RENDŐRI NYOMATÉK. Ladányi János szociológus szerint is megengedhetetlen, hogy a média romaügyként kezelje ezt a bűnesetet, mert az emberek általában – az előítéleteiken kívül – a híradásokra hagyatkoznak. Lapunknak kifejtette: ilyen kényes esetekben a hatóság szerepe különösen felértékelődik. Ha a rendőrség, a helyi vezetés kettős módon jár el, és sokáig kivonul egy-egy ilyen területről, belső ügynek tekintve, ami ott történik, más esetben viszont indokolatlanul kemény módon jár el, akkor abban a közösségben kialakul a tudat: őket senki nem védi meg. „Ilyenkor kerül sor önbíráskodásra. S ha a többségben is kialakul a félelem, hogy őket sem védi meg senki a kisebbségtől, akkor bármely apró esemény hatalmas indulatot válthat ki, amely etnikai konfliktusba torkollhat” – magyarázza a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.
