Még el sem készült, máris át kell írni a kormányon immár túljutott jövő évi költségvetést. Legalábbis a kamatkiadásokra vonatkozó előirányzatokat egész biztosan. A közelmúlt belpolitikai válsága, s az annak nyomán bekövetkezett állampapír-piaci hozamerősödés ugyanis a kormány becslései szerint a következő négy évben 200 milliárd forinttal növelik az államháztartás kamatkiadásait. Pedig lapunk információi szerint a kormányzat éppen ezen a kiadási soron remélt némi extra-megtakarítást jövőre, bízván abban, hogy a konvergencia-program bizalomerősítő hatása előbb-utóbb az állampapírok hozamában, s ezen keresztül a kamatkiadásokban is megjelenik.
BIZTONSÁGI JÁTÉK. Nem ez az egyetlen homályos pont azonban az előterjesztés szintjén már meglévő, a nyilvánosság számára csak foltjaiban ismert jövő évi büdzsével kapcsolatban. A kormány kommunikációjában egyelőre a biztonságra helyezi a hangsúlyt, az irányszámok közlése helyett a büdzsé tartalékairól beszél. A hangsúly tehát azon van, hogy a befektetők meggyőződjenek a költségvetési hiány csökkentésének tarthatóságáról. A „spájzolt pénzek” között szerepel a GDP fél százalékát kitevő általános tartalék, plusz minden egyes fejezeti előirányzatnak a rendelkezésére álló kiadási keret egy részét – átlagosan a költségvetési támogatás 3 százalékát – kell elkülönítenie. Garanciális elemként új tényező, hogy a fejezetek tartalékainak felhasználását a kormány az érintett intézmények negyedéves jelentései alapján szabadíthatja fel. Az erről szóló törvényt az Országgyűlés már el is fogadta. A fejezeti főösszegek – amelyek immár részletes betekintést engednek a költségvetés bugyraiba – csak e héten, lapzártánk után állnak majd össze, s ezt követően október 31-én nyújtja be a kormány a törvényhozásnak a kész tervezetet.
A kabinet számára készült előterjesztés megfogalmazása szerint „az egyensúly helyreállításának időszakában is szükség van egyes területeken az állami kiadások növelésére”. Egyelőre nem tudni, ez a még el se készült büdzsé puhulását jelenti-e már a startnál, vagy csupán kötelező politikai gesztusként jelenik meg a költségvetésben. Az mindenesetre valószínű, hogy a jövő évi büdzsé is tartalmazza majd a nyugdíjak, a családtámogatások és a szociális transzferek növelését. A kérdés csak az, milyen mértékben és szerkezetben. A mellékelt számítások szerint ugyanis jövőre a háztartások fogyasztása átlagosan 0,8 százalékkal csökken, s egy évvel később is csupán 0,1 százalékkal emelkedik. Mindez jövőre várhatóan 4,2 százalék, egy évvel később pedig 0,6 százalék reálbércsökkenés mellett valósulna meg.
E biztosnak látszó ponton túl néhány erősen bizonytalan tényező is nehezíti a fiskus jövő évi viselkedésével kapcsolatos tisztánlátást. Ezek közé tartozik a GDP, az infláció, valamint az államháztartás pénzforgalmi egyenlegének kérdése.
A Reuters elemzői konszenzusa 2,4 százalékos GDP-növekedést mutat 2007-re. Ez gyakorlatilag azt jelzi, hogy a piac általában elfogadja a konvergencia-programban, s várhatóan a költségvetésben is szereplő 2,2 százalékot. Érdekes ugyanakkor, hogy számos piaci szereplő gondolja úgy, hogy a Gyurcsány-csomag nem fogja vissza ekkora mértékben a gazdaságot. Sőt, lapunknak nyilatkozva Kóka János gazdasági miniszter is inkább a 3 százalékos GDP-növekedést tartotta valószínűnek (Figyelő, 2006/41. szám). Mindez arra utal, hogy a mutató bizony alul van tervezve. A vártnál nagyobbnak bizonyuló tempó értelemszerűen csökkenti majd az államháztartás GDP-arányos hiányát, így jól jöhet a kabinetnek a jövő évi elszámoláskor.
A jövő évi inflációnak kulcsszerepe lehet az államháztartás hiánya szempontjából, a tervezettnél magasabb árindex ugyanis nem várt többlet-bevételekkel ajándékozhatja meg a büdzsét. Amennyiben a megszorítások hatásából több jelenik meg az idén, akkor jövőre alacsonyabb lehet az infláció, s így elveszhet a többlet-bevétel elvi lehetősége. Visszafogottabb inflációt eredményezhet jövőre az is, ha folytatódik az olajárak mérséklődése, s a forint továbbra is erős marad, vagy legalábbis nem gyengül nagyobb mértékben. Mindez egyébként a jegybankot is arra késztetheti, hogy az idén agresszívebben emelje irányadó kamatát, jövőre viszont visszafoghat egy kicsit a tempóból.
A makroelemzők a jelek szerint elhiszik a kormánynak (ilyen is rég volt), hogy jövőre 6,8 százalékra le tudja faragni a GDP-arányos államháztartási hiányt. Még a korábban oly gyakran szkeptikus Morgan Stanley is arra számít Magyarországról szóló elemzésében, hogy a törvényhozás december 22-én vagy 23-án a konvergencia-programnak megfelelő irányszámokkal fogadja majd el a jövő évi büdzsét.
