Rossz hírek érkeztek Pozsonyból pont azon a napon, amikor Martin Winterkornt, az ingolstadti székhelyű Audi AG igazgatótanácsának elnökét, a Volkswagen konszern januártól várható új vezetőjeként megnevezték. Hiába működik Győrben Audi motorfejlesztő központ a gyártmányok és a technológia tökéletesítésére, kiszállítottak mintegy kétezer hibás V8-as motort: nem húzták meg eléggé a főtengelyt rögzítő csavarokat. Ráadásul ezeket már be is építették a Volkswagen szlovák üzemében készülő VW Touareg és Audi Q7 terepjárókba.
Éppen akkor esett meg a baj, amikor az Audi AG vezérkara a kutatás-fejlesztési kedvezményekért lobbizott a magyar kormánynál. A cég bejelentette, hogy a 4 százalékos szolidaritási adó miatt esetleg nem Győrben valósítja meg egyes, ide tervezett beruházásait, s átmenetileg le is állította az új projektek előkészítését. 
Audi motordiagnosztikai labor Gyõrben. Óriás cégnél tetemes adómegtakarítás. Fotó: MTI
Nem kevés pénzről van szó, hiszen az Audi Hungaria Motor Kft. 1993-as megtelepedése óta 3 milliárd eurót invesztált Győrben. A summából mintegy 600 millió euró (156 milliárd forint) jutott a kutatás-fejlesztésre. Ám csak ideig-óráig tartott az ijedelem. Ezek az összegek most már tovább növekedhetnek, a múlt héten a magyar kormány által beterjesztett új törvényjavaslat szerint ugyanis a cégek a kutatás-fejlesztésre fordított kiadásaikat levonhatják majd a szolidaritási adó alapjából. Ez pedig az Audinak – amely a múlt héten kutatóközpontot alapított a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen – elegendő ahhoz, hogy ne változtasson a tervein.
KÖNNYŰ GYŐZELEM. A tét önmagában megmagyarázza, miért fogadta el a kormány a vártnál is könnyebben az Audi kompromisszumos javaslatát: a győri Audi évente 250-300 millió euró fejlesztéssel javítja a magyarországi befektetési statisztikát. A két, már eldöntött mintegy 157 milliárd forint (csaknem 610 millió euró) összegű konkrét fejlesztési programmal most tovább bővíti a szerszámgépgyárat, és az új TT mellé a győri leányvállalat egy további modell – az A 0+ kódnévvel emlegetett, Volkswagen Polo méretű vadonatúj típus, vagy egy már futó modell új variánsa – gyártását is megszerezte. A kocsit állítólag személyesen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fogja bemutatni, talán már jövőre. A beruházáshoz már meg is vásárolták a gyár melletti 800 ezer négyzetméteres telket.
Még ennél többről is szó lehet. Martin Winterkorn – akit Budakeszin és Zsámbékon élő sváb rokonai révén amúgy is több szál köt hazánkhoz – a Volkswagen rövidesen hivatalba lépő első embereként akár a hatalmas VW-konszern beruházás-politikájában is még nagyobb szerephez juttathatja Magyarországot.
Mindez tehát az adókedvezmények ellenére is tetemes bevételeket hoz az országnak, elsősorban az ugyancsak fontos foglalkoztatás révén. Az Audi Hungaria Motor Kft. társaságiadó-mentessége, amelyet a győri beruházásai után kapott még Magyarország EU-csatlakozása előtt, 2011 végén jár le. Az Audi-leány 2007 végéig mentességet élvez a helyi iparűzési adó alól is. „A két kedvezmény azonban nem jelent teljes adómentességet Magyarország második legnagyobb árbevételű társaságának” – emlékeztetett Lőre Péter kommunikációs vezető. Az Audi Hungaria, amely egyébként Magyarország legnagyobb exportőre, természetesen lerója a dolgozók után valamennyi, a jogszabály által előírt személyi jellegű adót, járulékot, egyéb közterhet, s helyi adóként fizet építményadót is. Szolidaritási adóként további mintegy 4 milliárd forintot kellett volna befizetnie – legalábbis Thomas Faustmann, a győri vállalat ügyvezető igazgatója ezt az összeget említette korábban egy helyi lapnak.
Martin Winterkorn hamarosan a Volkswagen elsõ embere lesz, és akár a VW-konszern beruházás-politikájában is nagyobb szerephez juttathatja Magyarországot.
NAGY KUTATÓK. Az adókedvezmény azoknak a cégeknek kedvez igazán, amelyek az adózás előtti eredményükhöz viszonyítva nagyarányú K+F költést tudnak felmutatni. Az Audi ezek közé tartozik, hiszen az első háromnegyed évről szóló beszámolója szerint ebben az időszakban 105 millió euró, azaz csaknem 28 milliárd forint volt a közvetlen K+F kiadása. Figyelembe véve, hogy az utolsó negyedben az ilyen jellegű költések általában nőnek, az egész évre 40 milliárd forinttal kalkulálhatunk. Thomas Faustman ügyvezetőnek abból a kijelentéséből kiindulva, hogy mintegy 4 milliárd forint szolidaritási adót kellene a cégnek befizetnie, erre az évre 100 milliárd forint szolidaritásiadó-alap (adózás előtti eredmény) várható. Tehát az Audi 60 milliárd forint után fizeti majd meg a 4 százalékos szolidaritási adót, azaz 2,4 milliárdot az egyébként esedékes 4 milliárd helyett.
Mások számára azonban már nem ilyen kedvező a kép. Az egyik informatikai cég neve elhallgatását kérő menedzsere például lapunknak nyilatkozva úgy számolt, hogy a kedvezmény bevezetésével a szolidaritási adó mértéke az adózás előtti eredményhez viszonyítva 4 százalékról 3,18 százalékra csökken. „Túlértékeli a média a lépés jelentőségét” – mondja lehangoltan a neves cég szakembere, pedig a társaság igen sokat fordít K+F-re. A Richter Gedeon Nyrt. is arról híres, hogy bevételének közel 10 százalékát kutatás-fejlesztésre költi. Az elmúlt negyedévek adataiból kiindulva azonban látszik, hogy a K+F büdzsé csak harmada-negyede az adózás előtti eredmény értékének. Figyelembe véve, hogy a kedvezmény csak a közvetlen K+F költségre vonatkozik, várhatóan a Richternél is csak 1,0-1,5 százalékponttal fog csökkeni a szolidaritási adó mértéke. Hasonló mértékkel számolhat például az Egis Nyrt. gyógyszergyár is.
Az Electroluxnál egyelőre nem tudják megbecsülni, számukra mit hoz ez a kedvezmény, ugyanis még nem ismerik a levonás pontos feltételeit, az elszámolási kötelezettséget. Ha ezek tisztázódnak, akkor kiszámolják, megéri-e nekik egyáltalán a többletadminisztráció annak érdekében, hogy érvényesíthessék a kedvezményt. Takács János vezérigazgató szerint ez más vállalatoknál is könnyen pluszadminisztrációval járhat. Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy mind az ország, mind a nagybefektetők és a kutatás-fejlesztést végző cégek számára jó kompromisszum született, még akkor is, ha a kedvezmény összege sok cégnél nem lesz számottevő.
MULTIK ELŐNYBEN. A kormány számításai szerint a szolidaritási adóból korábban prognosztizált 170 milliárd forint bevétel a kutatás-fejlesztési kedvezmények miatt 5 milliárddal lesz kevesebb, ám ez busásan megtérül a nagy társaságok nyilván ezután még intenzívebb kutatás-fejlesztési tevékenysége révén. Ugyanakkor a kedvezményezés e formája tovább rontja a kutatásra önerőből képtelen hazai kisvállalkozások pozícióját a nagyokkal szemben. Ezek a társaságok úgy érzik, eddig is velük fizettették ki a beruházási kedvezményben részesülő multik miatt kieső adóbevételeket, most pedig újabb 4 százalékot rónak ki rájuk.
Az Audihoz hasonló társaságok ugyanakkor azt sérelmezték, hogy kapnak a nyakukba egy 4 százalékos társasági adót, holott a beruházásaiknál e tekintetben mentességgel számoltak. A szolidaritási adó alapja ugyanis lényegében a módosító tételekkel korrigált adózás előtti eredmény, vagyis tematikája megegyezik a társasági adóéval. Ha egyszerűen megemelték volna a 16 százalékos társasági adót, akkor az nem érintette volna őket, hiszen a nagy értékű beruházásaiknak köszönhetően megtarthatták volna az adómentességüket.
Figyelemre méltó, hogy a magyar számviteli szabályok szerint a cégek közvetlen K+F költségként könyvelhetik el azt a számlát, amelyet külföldről kapnak. Például ha az Audi Hungariához hasonló itteni leányvállalat a gyártásához esetleg külföldön, akár az anyavállalatnál végezteti el a szükséges K+F munkát, akkor a magyar leány a kapott számlát elkönyvelheti adóalap-csökkentő tételként. Ugyanakkor egy magyar K+F központnak megrendelést adó magyar vállalat már nem élhet ezzel a lehetőséggel, hiszen a tevékenységhez kapcsolódó adókedvezményt a szolgáltatást végző partner egyszer már érvényesíti.
A cégek eddig is számos kedvezménnyel élhettek a K+F-hez kötődően. „Egyebek mellett csökkenthették például a társasági adójuk alapját a közvetlen K+F költségeikkel, ha alapkutatást, alkalmazott kutatást, vagy kísérleti fejlesztést végeztek” – mondja Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adótanácsadó részlegének igazgatója. Tipikus közvetlen költség például a fejlesztéssel foglalkozó alkalmazottak bére és a hozzá kapcsolódó közteher. A társaságok könyveiben tehát például a K+F alkalmazottak elszámolt bérterhei egyrészt megjelennek költségként, majd a társaságiadó-alap meghatározásakor a bérterheket is tartalmazó adózás előtti eredmény ismét csökkenthető ugyanezzel a tétellel.
A társasági adónál eddig meglévő, K+F tevékenységhez kapcsolódó csökkentési lehetőség a szolidaritási adó alapjánál is fennáll. Az Audi tehát azt harcolta ki, hogy ha mindenképpen el kell viselnie egy „társasági adónak látszó új adó” megjelenését, akkor legalább ehhez a társasági adóból már ismert adóalap-csökkentési lehetőség is kapcsolódjon.
„Tapasztalataink szerint elég sok olyan társaság van, amelyek eddig is kihasználhatták volna a K+F után járó adókedvezményeket, de ebben nem voltak teljesen tudatosak” – mondja Veszprémi István. A „lex Audi” körüli hírverés talán ezeket a cégeket is felébreszti. Ha így lesz, akkor jövőre alaposan megugorhat Magyarországon a K+F ráfordítások összege. Ez azonban nem a tényleges növekedést, hanem a magyar cégek tudatosabb elszámolását tükrözné. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a vállalkozások 2005-ben összesen 81,9 milliárd forintot költöttek kutatás-fejlesztésre. Ez azért is érdekes, mivel a Pénzügyminisztérium most úgy számol, hogy a szolidaritási adóból befolyó bevétel a K+F kedvezmény miatt jövőre 5 milliárd forinttal csökkenhet. Mivel az adó mértéke 4 százalék, a tárca azt feltételezi, hogy a cégek jövőre összesen 125 milliárd forint K+F költséggel csökkentik az adójuk alapját. A szakemberek azonban úgy vélik, hogy az összeg – és a be nem érkező szolidaritási adó – ennél jóval nagyobb lesz.
