Fiam, alapíts szoftvercéget! – tanácsolják ma a gondos atyák pályaválasztás előtt álló utódjuknak. Bár lehet, hogy a csemete nem ismétli meg Bill Gates sikertörténetét, az biztos, hogy ma a szoftvergyártás minden más iparágat lenyomó hozammal kecsegtet. A Microsoftnál maradva, a redmondi óriás legsikeresebb termékeivel, a Windows operációs rendszerrel és az Office irodai szoftvercsomaggal 70 százalékos üzemi nyereségrátát ér el. Ezt ugyan az egyéb termékek „felhígítják”, de a 2005. június 30-ával zárult üzleti évben így is 41,8 százalékos volt a cég üzemi eredményrátája, vagyis az üzemi eredmény és az árbevétel aránya (lásd a táblát). A 2006-ban zárult üzleti évben az Xbox játékkonzolba való befektetések után kicsit csökkent a nyereség, de az operatív hozam így is 37 százalék fölött maradt.
Érdekes módon ez nemcsak a monopolizmussal sokszor vádolt Microsoftra jellemző, a vállalati szoftverek piacán is általánosak a magas hozamok. Az SAP második negyedéves jelentése ugyan némi csalódást okozott, de 27 százalék feletti üzemi nyereséghányadosával így sem kell szégyenkeznie. Bár az IBM rátája „csak” 17,5 százalékos, ezen belül a cég forgalmának mindössze ötödét adó szoftverüzletágé kétszer ekkora.
A marzsok még a többi high-tech iparággal összehasonlítva is kiemelkedők. A mobilgyártásban világelső Nokiának 14 százalékos üzemi hozammal kell megelégednie, az Apple alig 12, a HP pedig 6 százalékot „fial”. Olyan „földön járó” iparágak, mint az autógyártás pedig régóta mindössze 3–5 százalékos üzemi eredményrátával működnek.
De miért megy ilyen jól a szoftvergyártóknak? Az egyik lehetséges válasz: mert a vevők hajlandók ennyit fizetni a termékekért. Iparági felmérések szerint a piacot egyre kevesebb erős játékos uralja majd, s ezeknek eszük ágában sincs csökkenteni a licencdíjakat. A vállalati programoknál a kényelmesség is közrejátszik: ha egy cég egyszer már az SAP vagy Oracle szoftveréhez idomította belső folyamatait, és arra tanította ki dolgozóit, akkor igencsak meggondolja, hogy átálljon-e egy konkurenshez. E trendet csak a nyílt forráskódú szoftverek terjedése törheti meg. Az ingyenes programokat fejlesztő mozgalom olyan erős szövetségeseket tudhat maga mellett, mint például a 34 százalékos hozammal dolgozó Google.
