Az új technológiát, aminek alapja egy újonnan felfedezett kémiai reakciótípus, a kutatócsoport molekuláris tetoválásnak (Molecular Tattoo) nevezte el, mivel a hatóanyagot speciális lézerfénnyel (két-foton lézerrel) „tetoválják” a kívánt helyen és alakzatban az élő állatba – írja az egyetem közleményében.
Az időzíthetőség mellett a fényaktiváció előnye a rendkívüli precizitás, amellyel a szerek hatása egyedi sejtekre korlátozható, akár szubmikrométeres pontossággal: ez az emberi hajszál átmérőjének kevesebb, mint egy század része. Az ELTE-s kutatócsoport eredményeinek köszönhetően akár a sejtalkotók szintjén is lehetőség nyílik egy molekula hosszú távú hatásának térbeli és időbeli lokalizációjára, amire eddig nem volt mód. A molekuláris tetoválás éppen ezért jelentős áttörést hozhat az agykutatás különféle területein, hisz egyetlen idegsejt egyetlen szinapszisának tartós gátlása vagy aktiválása jelentősen hozzájárulhat a tanulási folyamatok és memória vizsgálatához, vagy az egyes pszichiátriai kórképek illetve különféle függőségek (alkohol, nikotin, drog) terápiás kezeléséhez.
Az eredményeket a Cell Press kiadásában megjelenő rangos Chemistry&Biology folyóirat április 23-i száma címlapon közölte.
