Márciusban nem volt ritka a mínusz 7-10 fokos hideg, és vacogásom állandóan előhozta, hogy ez sehol sincs januárhoz, az év leghidegebb hónapjához képest.
Egyébként a város – sok kanadainak nem tetszene, ha hallaná – nem sokban különbözik az Egyesült Államok bármelyik nagyvárosától. Mindenfelé modern épületek; az egész ország nem több 140 évesnél: akkor alapították, amikor Deák Magyarországon tető alá hozta a kiegyezést. Minden békés és csöndes. A világrengető események nem erre történnek.
Toronto legnagyobb attrakciója, hogy itt található a világ legmagasabb épülete, a Canada’s National (CN) Tower, 553 méter magasra nyúló tornyával. A világ legmagasabb épületeinek nyilvántartásában mégsem szerepel sehol, még csak meg sem említik, mert az építészek szerint „az antenna nem számít”. Mindegy, a torontóiak büszkék rá, és nem mellékesen a Nagy Tavak csodálatos látványt nyújtanak a toronyból, ha tiszta az ég.
Ontario állam legnagyobb büszkesége a Torontótól 2 órányi autóútra található Niagara vízesés, amelyen Kanada az Egyesült Államokkal osztozik. Mondani sem kell, hogy ha az ember valakit megkérdez, vajon melyik ország területére esik a látványosság, az Egyesült Államok ugrik be mindenkinek. Kivéve a kanadaiaknak.
A Niagara a világ második legnagyobb vízesése, évente 12 millió látogatót vonz. Még télen, hétköznap, napközben is százak kíváncsiak a percenkénti hatmillió liter lezubogó vízre. A Nagy Tavak közül négynek a vize folyik itt össze, az Erie, a Huron, a Michigan és a Felső-tóé. Ezekben a Föld összes édesvízmennyiségének egyötöde található, és ez mind összegyűlik és lezúdul a Niagara folyón található vízesésen, majd beleömlik az ötödik tóba, az Ontarióba.
A Niagara folyó télen befagy, de a gyorsan zubogó víz miatt a vízesés és azok alján egy kis terület a leghidegebb időben sem dermed meg. Hajdanán, egészen engedélyezték, hogy a néha 15 méteres mélységig befagyott jégre rámenjenek a turisták, és lentről csodálják a vízesést. 1912-ben azonban az évben a jég beszakadt és hárman életüket vesztették – azóta lentről csak nyáron, hajóból csodálható a zuhatag.
A vízesés igazi pompájában a kanadai oldalról látható, ezért sok amerikai, illetve az amerikai oldalról érkező turista kel át a Szivárvány-hídon és tölt egy-két órát a kanadai területen. Innen túrák indulnak a vízesés mögé is az év minden időszakában, ám a téli hidegben, törülköző nélkül nem a legélvezetesebb ott bőrig ázni.
A folyamatosan a levegőbe kerülő hatalmas vízmennyiség miatt télen a fákra ráfagy a pára, és jégcsapok borítják a vízesés környezetében a növényeket. Ettől még márciusban is karácsonyi hangulatot sugároz a táj. Amit viszont a télen idelátogatók nem élvezhetnek, azok a virágkompozíciók, amelyek élénken pompázó színeikkel és a kertészek által gondosan megalkotott alakzatokkal ejtik ámulatba a nyáron érkező turistákat.
