Miként tereljük a magyarokat a hosszú távú megtakarítások felé? Adjunk nekik egy hónapot, amíg adómentesen befektethetik a pénzüket. Nagyjából ez lehet a tanulsága az augusztusban történteknek, hiszen több százmilliárd forint mozdult meg a kamat- és árfolyam-nyereségadó fizetésének kikerülése, illetve elodázása céljából.
„Ha ezermilliárd forintot költöttünk volna pénzügyi felvilágosításra, az nem ugrasztott volna elő ennyi pénzt, mint az adófizetés rémképe” – mondja egy brókercég igazgatója. Egy elemző pedig tragikomikusnak nevezte a jelenséget, amelyből egyértelműen látszik: sok mindent mást is utálnak a magyarok, ám az adófizetés igen előkelő helyen szerepel a listán. Természetesen számítani lehetett arra, hogy sokan kihasználják a portfólió-átrendezés lehetőségét, de hogy nagy mennyiségű új pénz is érkezik a pénzügyi rendszerbe, az a bankárokat is meglepte.
 |
Előny a tőzsdénél
Lényegében minden kiskapu bezárult a nagy kamatadó-kerülő augusztus elmúltával, mostantól – néhány hosszú távú, főként nyugdíj-célú megtakarítási forma kivételével – minden forinthozam-ból lecsíp az állam. Ezzel együtt a ma befektetőknek sem árt tisztában lenniük néhány fontos szabállyal.
Döntési szempont lehet például a részvényalap kontra részvény dilemmában az, hogy az alapok hozama kamatjöve-delemnek minősül, vagyis eladáskor – hasonlóan a banki konstrukciók kama-tához – a pénzintézet, illetve befektetési szolgáltató automati-kusan levonja a 20 százalékos adót. A részvények árfolyam-nyereségéből viszont a brókercég nem von le semmit, a szintén 20 százalékos adót a befektető vallja be a következő évben esedékes adóbe-vallásában. Ez azt jelenti, hogy az egyéni részvényvétel adminisztrációs többletterhet ró ugyan a befektetőre, de kvázi hitelt ad az állam azzal, hogy csak a nyereség realizálásánál jóval később kell az adót befizetni. Ráadásul a tőzsdei nyereség két évig szembeállítható a veszteséggel, vagyis csak a kettő különbsége lesz az adóalap. Ugyanez a befektetési alapoknál nem működik, például hiába hoz valakinek 5 százalé-kot az egyik alapja, s bukik véletlenül ugyanennyit egy másikkal, a nyeresé-ges befektetés után levonják a kamat-adót. Változás az eddigiekhez képest az is, hogy 20 százalékos árfolyam-nyereség-adó vonatkozik nemcsak az EU-ban, hanem az OECD-országok tőzsdéin elért profitra is, vagyis már nem különböztetik meg hátrányosan például az amerikai tőzsdé-ken elért nyereséget a budapestitől. Továbbra is megma.rad viszont az összes tőzsde előnye a tőzsdén kívüli üzleteléssel szemben: utóbbin az adó 25 százalékos és nincs szembeállít-hatóság sem. Kedvezőbb a tőzsdei cégek osztalékának adókulcsa is, s itteni nyereség után a januártól 4-ről 14 százalékra emelkedő egészségügyi hozzájárulást sem kell megfizetni. |
|
|
|
Amint azzal lapunk is többször foglalkozott, a szeptember elseje utáni első kamatfizetés az utolsó, amely még adómentes, ezt követően 20 százalékos adó terheli a kamatjövedelmeket. Ezt kikerülendő volt célszerű a hosszabb lekötések felé elmozdulni, a bankok pedig olyan konstrukciókat is kínáltak, amelyeknél csak évek múlva történik kamatfizetés, hosszú időre elkerülve ezzel az adófizetést. A múlt hét csütörtökig megvásárolt nyílt végű befektetési alapokban akár korlátlan ideig fialtathatják pénzüket az átcsoportosítók, nem véletlen tehát, hogy az elmúlt hetek két fő trendje a befektetési jegyek és a hosszú futamidejű banki konstrukciók megrohanása volt. Pontos összesítések persze még nincsenek arról, mekkora pénzek mozdultak meg, de az biztos, hogy több százmilliárd forintról van szó. Ráadásul a Figyelőnek nyilatkozó bankárok 100-150 milliárdosra saccolják azt a summát is, amely a párnák alól, vagy befőttesüvegekből került elő, s vándorolt hirtelen hosszú betétekbe és alapokba.
MEGIJEDTEK. Ez már csak azért is érdekes, mert ezeknek a pénzeknek a tulajdonosai eddig gond nélkül lemondtak a kamatról, vagyis beérték 0 százalékos megtérüléssel, negatív reálhozammal. Most viszont megijedtek attól, hogy ha esetleg később viszik bankba a pénzt, akkor a kamat ötödét lecsípi magának az állam, ez pedig mégiscsak felháborító. A bankárok azonban nemcsak e hirtelen előbújt pénzeken mulatnak jól amellett, hogy persze nagyon örülnek neki. „Vihar a biliben” – egyikük így minősítette az egész kamatadó-elkerülő hisztériát. Ha az átlagügyfél kiszámolta volna, pontosan mennyit veszít a kamatadóval, nem biztos, hogy a sorban állást választja – állította több banki szakember is. Szerintük az ügyfelek bedőltek a reklámoknak, mivel azért a 7-8 ezer forintért, ami egy átlagos, 500 ezer forintos lakossági betét egyéves lekötése során veszteségként könyvelnének el a kamatadó következtében, az ügyfelek többségének nem érte volna meg a hercehurca. Persze az is igaz, hogy nagyobb összegek, illetve hosszú távú gondolkodás esetén mindenképpen indokolt volt a váltás.
A bankok nagy része augusztus utolsó napjaiban meghosszabbított nyitva tartással várta a rohamot. Minden emberi erőforrást bevetettek, előfordultak idegborzoló várakozások és rendszerleállások is. „A Raiffeisen Bankba még augusztus 31-én éjfélkor is hoztak pénzt” – idézi fel Katona József vezérigazgató-helyettes. A bank erre az alkalomra fejlesztette ki 3 éves lejáratú lekötött betéti konstrukcióját, s míg eddig mindössze a lakossági megtakarítások 4 százalékát tartották az ügyfelek 6 hónapnál hosszabb lejáratú betétben, az augusztusi kamatadó-kampány óta az arány több mint 40 százalékra duzzadt.
Az Erste Bank Hungarynél a betétállomány lényegében szinten maradt, de míg korábban csupán a betétállomány alig 7-8 százalékát tartották 6-12 hónapos vagy annál hosszabb lekötésű betétben, addig ma a befektetések 35 százaléka hosszabb futamidejű. Az átrendeződés nyertesei az Ersténél emellett a befektetési alapok: 50 százalékos bővüléssel tízmilliárdok áramlottak az alapokba, azokon belül is különösen a többféle befektetéstípust kombináló vegyes konstrukciókba. Az Erstéhez összességében több tíz milliárd forint friss pénz érkezett, csupán a postahivatalokba hetente jó néhány milliárd forintot vittek be az ügyfelek – valószínűleg valóban a vánkos alól.
KAPÓS JEGYEK. A befektetési jegyek természetesen nem csak az Ersténél voltak kapósak: a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) legfrissebb adatai szerint a sok-sok év alatt összegyűlt összeg mintegy 10 százalékára rúgó friss tőkét hordtak az alapokba augusztusban a befektetők, s egyértelmű, hogy ténylegesen 200 milliárd forintnyi nettó növekmény az adóelkerülés okán futott be. (A nettó augusztusi beáramlás 275 milliárd forintra rúgott, az alapok alapja konstrukciók esetében azonban duplikációs hatás jelentkezik – ennek kiszűrésével számolnak a szervezetnél 200 milliárddal). Temmel András, a Bamosz főtitkára a Figyelőnek úgy kommentálta a számokat (lásd a grafikont), hogy nagyjából az eddigi trendnek megfelelően oszlottak meg a friss pénzek az egyes alaptípusok között, ám némi elmozdulás is megfigyelhető a hosszú távon gondolkodás felé.
NYERŐ INGATLANOK. Az, hogy a legkisebb kockázati szintet képviselő likviditási alapokba 86 milliárd forintot toltak be a befektetők, várható volt: a rövid bankbetéteknek ez az „alapos” megfelelője. A pénzpiaci és a kötvényalapokból történő nagy összegű kiáramlás kicsit meglepő, bár az utóbbi kategóriánál a legnagyobb hazai alapnak számító OTP Optimából való nagyobb összegű kivétel volt nagyrészt a felelős a csökkenésért. Temmel András szerint a vegyes alapokba érkező számottevő összeg arra utalhat, hogy a hosszú távon gondolkodó befektetők felismerték: néhány éven túl a részvénypiacok portfólióba vétele közel 100 százalékos eséllyel javítja a hozamot. A garantált alapok megrohanása várható volt, az azonban, hogy az ingatlanalapok lettek a nagy nyertesek, elgondolkodtató: lehet, hogy a vevők többsége elkövette a szokásos hibát és a múltbeli hozamok alapján döntött, s nincs tisztában a kockázatokkal.
Önmagában az a tény, hogy a kamatadó-elkerülés százmilliárdokat csábított elő különféle rejtekhelyekről, illetve fordított a legmodernebb megtakarítási eszközök között számon tartott befektetési alapok felé, mindenképpen örömteli tény. De vajon tartós lesz-e hatás? Újabb befektethető összegek esetében is többen mozdulnak-e el az alapok, esetleg a minőségi részvények felé, mint eddig? Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke szerint most azok váltottak, akik hosszú távon gondolkodnak. Ezért valószínű, hogy az augusztusban maguknak befektetést találó pénzek jó darabig nem mozdulnak el.
POZITÍV HATÁSOK. Katona József nem számít arra, hogy a lakosság befektetői tudatossága lényegesen megváltozna egy ilyen egyszeri akció következtében, mert az csak hosszabb távon következhet be. Két szempontból is pozitív hatása lehet viszont a kamatadó bevezetésének Tátrai Bernadett szerint. Az Erste Bank Hungary lakossági üzletágának vezetője úgy véli, az emberek tudatosan strukturálták át befektetéseiket, másrészt pedig kissé fellendítheti a kamatadó a mostanság inkább csak szenvedő ingatlanpiacot is. Várható ugyanis, hogy sok befektető ingatlanvásárlásra fordítja majd a pénzét.
Ettől függetlenül az biztos, hogy a piaci hangulat alakulása kulcsfontosságú lesz. Bilibók Botond, a ConCorde Alapkezelő vezérigazgató-helyettese szerint kiszolgáltatott helyzetben van ma a magyar piac, mivel jórészt külföldi tényezők döntik el a tőkepiaci hangulatot, s ezzel együtt azt is, hogy a most az alapokba özönlött friss pénzek tartósan megmaradnak-e. Ha a következő egy-két évben kedvező lesz a tendencia a kötvény- és a részvénypiacokon, akkor erre minden esély megvan, ha viszont a jegybank újabb kamatemelésekre kényszerül, a hozamemelkedés nemcsak a kötvényalapok árfolyamán mutatkozhat meg, hanem a vegyes és az ingatlanalapok is veszíthetnek. Csak remélni lehet, hogy nem ismétlődik meg a 2003-as eset, amikor egy év kedvezőtlen visszamenőleges hozamai miatt a legrosszabbkor, a mélypont környékén szálltak ki hatalmas tételekben a befektetők a kötvényalapokból.
„Rendkívül adótudatos a magyar” – állapítja meg Bilibók Botond is, arra utalva, hogy például januárban, a mainál jóval alacsonyabb banki kamatok mellett se jutott eszébe senkinek a váltás. Most viszont, amikor teljesen kétesélyes, hogy az alapok egy-két éves időtávon meg tudják-e verni a kamatadóval mérsékelt banki hozamokat, tömeges volt a vándorlás. A vezérigazgató-helyettes szerint jó lenne hinni, hogy az emberek tudták, mit miért csinálnak, de nem tartja valószínűnek, hogy valóban így történt.
