Megkapta az érintettek utolsó csoportja is az elmúlt napokban az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) levelét, amely az elektronikus bevallásokra való áttérés részleteiről ad tájékoztatást. A hivatal arra kérte a vállalkozásokat, hogy az adóbevallást beadó képviselőjük egy okmányirodában regisztrálja magát. Az irodák személyre szóló azonosítóval és jelszóval látják el az ügyfeleket, akik a jövő évtől kezdve ezek segítségével az úgynevezett ügyfélkapun keresztül teljesíthetik kötelezettségeiket. Az ügyfélkapu megjelenési formája egy internetes honlap (www.magyarorszag.hu/ugyfelkapu), amely az állami hivatalok és a lakosság, illetve a cégek közötti hivatalos kommunikáció „egyablakos” ügyintézésére szolgál. Az APEH levele azonban elfelejtette közölni, hogy a megfelelő elektronikus aláírással rendelkezők személyes megjelenés nélkül is regisztrálhatnak.
PROBLÉMÁK.”Kevés kivétellel szinte minden cég érintett” – válaszolta tömören Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke, amikor a Figyelő arra kérte, értelmezze az adóhivatal ide vonatkozó rendelkezéseit. Az új szabályozás alá eső cégeknek elektronikusan és havonta kell majd a járulék- és adóbevallásukat az adóhatóság felé elküldeni. Az APEH tehát mindenkit automatikusan az ügyfélkapu jelszavas bevallásába terelt. Ugyanakkor a pénzügyi és az informatikai tárcát, illetve a miniszterelnöki hivatalt vezető miniszterek április 28-án kelt együttes rendelete egyértelművé teszi, hogy az adózó elektronikus aláírással ellátott (Figyelő, 2003/10. szám) számítógépes dokumentumokat is beküldhet bevallásként.
A két megoldás között alapvető különbség van. Amikor a cég vezetője, vagy a könyvelője az ügyfélkapu honlapján megadja az azonosítóját és a jelszavát, a rendszer a beküldő személyét azonosítja, az adóbevallást viszont nem. Ez azt jelenti, hogy a felek bizonyítani tudják majd, hogy a Szabó Bt. cégvezetője, vagy a nevében eljáró könyvelő belépett az ügyfélkapuba, azt azonban senki sem tudja majd garantálni, hogy mit küldtek be, és a hivatalhoz beérkezett nyomtatvány tartalmilag azonos-e azzal, amit Szabó úr utoljára látott. Jogi szempontból egyik félnek sem lesz semmi a kezében, ha a Szabó Bt. az éves elszámolásnál bemutat egy januári bevallást, amely tartalmilag teljesen eltér az APEH-nál regisztrált verziótól.
Különösen problémás eset lehet, ha csak a cégvezető jelentkezik be az okmányirodánál mint a bevallás elküldője, majd a saját azonosítóját és jelszavát odaadja a könyvelőjének, ahelyett, hogy eleve a cég nevében eljáró könyvelőt regisztráltatták volna. Az azonosító esetleges „közkinccsé” válása, vagy összekeverése súlyos problémákhoz vezethet. Az ügyfélkapura (szándékosan vagy véletlenül) téves azonosítóval belépő ügyfél a jövőben például képes lesz arra, hogy a lakcímváltozását bejelentse, vagy útlevelet igényeljen – más nevében. Az APEH ezt felismerve közleményben hárított, mondván „az illetéktelen felhasználásból eredő következményekért az adózó lesz majd a felelős”.
E-cégeljárás
A szabályozó – az adózással ellentétben – a cégeljárásnál felismerte az e-szignó fontosságát, és mivel a cégbíróságoknak a digitális adatokkal kevesebb munkája van, a költségmeg-takarításból „visszajuttat” a vállalkozásoknak. „A lehetőséggel kevesen élnek, a mérlegüket így beküldők aránya egyelőre csak 0,3-0,4 százalék” – mondja Fischer Judit, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium osztályvezetője. Elektronikus forma esetén nincs átfutási idő; ha a beszámolót a cég a megadott nyomtatványon nyújtja be, az automatikusan és azonnal hozzáfér-hetővé válik az elektronikus cégiratok között.
A közzétételi hajlan-dóság viszont továbbra sem javul, évente 60-80 ezer cég nem teljesíti e kötelezettségét. Nem élnek tömegesen a cégek a bejegyzés és változásbejegyzés elektronikus módszerével sem, a hivatalhoz eddig csupán néhány száz ilyen kérelem érkezett. Az ügyek-ben eljáró ügyvédek sem állnak jól, a Magyar Ügyvédi Kamarától kapott tájékoztatás szerint a közel 9 ezer magyar ügyvéd közül eddig 125-en rendelkeznek e-szignóval.
KIVÉTELEK. Az APEH lapzártánkig nem válaszolt arra, hogy az elektronikus aláírás lehetőségére miért nem hívta fel az érintettek figyelmét. Lapunk az ügyfélszolgálaton is érdeklődött erről, de ott nem is hallottak róla, és nem is tartották elképzelhetőnek, hogy a hivatal jövőre elfogadjon egy digitális aláírással ellátott bevallást. „Ilyen költségekbe nem verhetik a cégeket” – mondta az APEH munkatársa.
A szabályozás meglehetősen hektikusan kezeli az elektronikus aláírásokat, ha az adózásról van szó. Kezdetben, amikor csak a Kiemelt Adózók Igazgatóságához tartozó félezer cég számára volt kötelező az elektronikus bevallás, még kifejezetten csak e-szignóval ellátott dokumentumokat lehetett benyújtani. Az APEH csak a saját maga által kibocsátott digitális aláírásokat fogadta el, holott akkor már négy magántársaság is kereskedett ilyennel a piacon. 2005 májusától viszont, éppen ellenkezőleg, ahogy a kör az 50 ezer legnagyobb adózóra bővült, egyenesen tilos lett az e-szignó használata, minden érintettet az ügyfélkapuba tereltek át. Ekkor jött a fent említett rendelet, amely 2007. január elsejei hatállyal megint elfogadhatóvá tette az e-szignót. Ezek alapján úgy tűnik, az adóhatóság továbbra is az e-szignó tiltásának korszakában él, ezért kért fel mindenkit az ügyfélkapus regisztrációra. Vagy arra számít, hogy az említett rendelet idevonatkozó passzusa a januári életbe lépés előtt még változhat.
Ha az utolsó pillanatban megint „kiveszik” az adózásból az ügyfélkapunál sokkal biztonságosabb megoldást nyújtó e-szignót, az ezzel kereskedő társaságok újabb mélyütést kapnak. Négy cég verseng a piacon (a Magyar Telekom Nyrt., a NetLock Kft., a MÁV Informatika Kft. és a Microsec Kft.) amelyeket így kizárnak az adó- és járulékbevallás nyújtotta potenciális üzletből. A piac fejlődését visszavetheti egy ilyen lépés, hiszen a gazdasági társaságokat sokkal könnyebben meg lehetne győzni az e-szignó szélesebb körű alkalmazásáról is, ha az adózás kapcsán amúgy is a kezükbe kerülne az eszköz. Márpedig a tágabb értelemben vett elektronikus ügyintézés jelentős részéhez nem az ügyfélkapu, hanem az e-szignó a megfelelő megoldás. „Az ügyfélkapu kiváló arra, ha például le szeretném kérdezni, hogy mekkora adótartozásom van, mert ebben az esetben csak engem kell azonosítani, ám milliárdos adóbevallásoknak hitelesnek, bizonyíthatónak kellene lennie, de ezt a jelszavas technológia nem biztosítja” – állítja Rózsahegyi Zsolt, a Netlock ügyvezető igazgatója.
A digitális aláírás szolgáltatása lehet állami monopólium, vagy szabad piaci tevékenység, mindkettőre akad példa. Magyarország az utóbbi mellett döntött. Ugyanakkor öt évvel a kereteket meghatározó törvény hatályba lépése után a rendszerből továbbra is mesterségesen ki van véve az APEH, a vám- és pénzügyőrség, és még néhány fontos állami hivatal.
