Bokros Lajos előadásában úgy vélekedett, hogy minden egyes egészségügyi szolgáltatást érdemes többcsatornásan finanszírozni. Hangsúlyozta, hogy az egészségügyi reform során csak a három pillér (állami egészségbiztosítás, valamint kötelező és önkéntes magán egészségpénztár) együttesen tud optimális megoldással kecsegtetni. Az egészségügy általános problémájának nevezte a beteg gyenge alkupozícióját. Mint mondta, Magyarországon a beteg érdeke és érdekeltsége a lehető legtávolabbra került mind az állam mint finanszírozó, mind pedig a szolgáltató érdekétől.
Felhívta a figyelmet arra a jelenségre: ha adok hálapénzt, „fölhorgad bennem az önérzet”, hogy miért fizetek kétszer, ez pedig lerontja bennem az adófizetői készséget. A versengő biztosítók rendszere azonban a beteg strukturálisan gyenge helyzetét megerősítve oda vezet, hogy az emberek érdekeltek lesznek fizetni – mutatott rá.
Horváth Ágnes, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára előadásában elmondta, hogy a január 1-jén bevezetendő vizitdíj a hálapénzt önmagában nem szünteti meg, de csökkentheti azt, és szabályozhatja a keresletet. Az államtitkár szólt arról is: a tárca arra törekszik, hogy újraszabályozza a várólisták kérdését. Közlése szerint a listák nyilvánosak lennének, ha a beteg rendelkezne a megfelelő kódszámmal, folyamatosan követhetné előbbre jutását. Horváth Ágnes közölte, hogy a minisztérium még az ősz folyamán kihirdeti, melyek lesznek az úgynevezett súlyponti kórházak, amelyek bizonyos ellátások tekintetében központként működnek majd.
Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának szocialista elnöke a konferencián hozzászólásában fontosnak nevezte, hogy mindig legyen egyfajta alternatíva, például a vizitdíjat is lehessen egyéni választás alapján önkéntes magánpénztári megtakarításból teljesíteni.
