Az 5500 éves Kheopsz piramis szívében található az a két terem, amelyet a király és a királynő “sírkamrájának” neveznek.
A feltételezések szerint a járatokon keresztül jutott a fáraó lelke az égbe, hogy elfoglalhassa az őt megillető helyet a csillagok között.
A királyné “sírkamrájában” további két járat van, amelyeket 1872-ben fedeztek fel. A király sírkamrájával ellentétben, ezek nem a külvilág felé vezetnek.
Senki sem tudja, hogy valójában mi célt szolgáltak az aknák. 1992-ben egy kamerát juttattak a királynő sírkamrájának déli falától induló aknába, ennek során fedezték fel, hogy 60 méter után a járatot két rézfogantyúval felszerelt mészkőajtó zárja le.
Újabb expedíciók
Tíz évvel később, 2002-ben egy további expedíció során a robot átfúrta magát az ajtón és felfedezte, hogy 20 centiméterre mögötte egy második ajtó van, ami mögött elrejthettek valamit.
A Leeds-i Egyetem kutatói utolsó simításokat végzik azon a roboton, amely reményeik szerint képes lesz végighaladni az aknákon: átfúrja magát a második ajtókon, hogy felfedezze, mi is rejtőzik mögöttük.
Djedi-projekt
A vállalkozást Djedi-projektnek keresztelték el.
Dzsedi, Kheopsz öreg varázslója után, akivel a fáraó rendszeresen konzultált a piramis építése során.
Robert Richardson, a Leeds-i Egyetem mechatronikai intézetének docense szerint addig folytatják a kísérleteket, míg a robot végig nem halad az aknákon.
Az óbirodalmi Kheopsz (Hufu vagy Szúfisz) fáraóról elnevezett gízai nagy piramis Kr.e. 2580-2530. A gízai piramis a legrégebbi és egyben az egyedüli fennmaradt csoda az ókori világ hét csodája közül.
