Hétfőn 289 forintról 282-re esett az euró árfolyama, s nemzeti valutánk kedden is tovább erősödött, délelőtt 278 forint körül mozgott. Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője szerint az erősödés hátterében egyértelműen nemzetközi hatások állnak, régiónkban valamennyi deviza, a lengyel zloty, a cseh korona, a román lej is erősödik. Szintén ez irányba hat a tőzsdék szárnyalása is, az orosz és a cseh index is 4 százalékkal emelkedett, a bécsi pedig hárommal.
Az elemző emellett úgy véli, hogy a Valutaalappal kötött egyezség bejelentése is „megtámogathatta” a forintot, nevezetesen az, hogy az IMF engedélyezte azt, hogy az idénre tervezett 2,9 százalékos államháztartási hiány 3,9 százalék legyen. Török Zoltán szerint ez azt jelenti, hogy a befektetőknek nem kell attól tartaniuk, hogy miután Magyarország esetleg nem teljesítené a hiánycélt, úgy elesne az IMF-hitel részletének lehívásától.
Azzal kapcsolatban, hogy meddig tarthat, mennyire lehet tartós a forint erősödése, már Kuti Ákost kérdeztük. A Cashline elemzője szerint ezt a kérdést nem egyszerű megválaszolni, ahogy fogalmazott: minden az Egyesült Államoktól függ. Jelenleg szinte valamennyi pénz- és árupiacon vételi nyomás van, azt sugallják a piacok, hogy minden rossz véget ért, s a recesszió után eljött a növekedés ideje.
Ez a hangulat kitarthat még egy ideig, de ezt követően biztosan számíthatunk arra, hogy majd „megpihen” a piac, sőt negatív korrekció is bekövetkezik, de hogy ez mikor lesz, ezt nem lehet biztosan megmondani. Magyarország esetében pedig ott vannak azok a tényezők is, hogy azért csak nem tudja tartani a hiánycélt, s az infláció is nagyobb lesz a korábban vártnál, 3 százalék helyett akár 5. Ennek következményeit nem kerülhetjük el – hangsúlyozta az elemző.
