A nyugdíjak összegének folyamatos változása, és az induló ellátás jelentős csökkentése – a többi között ez lehet az eredménye annak, ha bevezeti a kormány a svéd nyugdíjmodellt – írja a lap. A Népszava szerint erre – noha korábban a Fidesz tagadta – van esély, hiszen Selmeczi Gabriella szóvivő nemrég közölte: a nyugdíjrendszert 2012-re átalakítják, amihez a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tanulmányát veszik alapul, amely a svéd rendszer bevezetését elemezte.
Eszerint a jövőben a rendszernek két eleme lesz, az egyéni számla- és az alapnyugdíj. Svédországban alapnyugdíjat legkorábban 65 éves kortól folyósítanak, ha van 40 év jogszerző idő. Ha nincs, alacsonyabb összeget állapítanak meg.
Két alrendszer gondoskodna a nyugdíjak differenciálásáról az aktív korban szerzett és bevallott jövedelmek figyelembevételével.
A svéd “második pillérben” a nyugdíj összege egyenesen arányos lenne a befizetésekkel, a bevételt a bérek után fizetett járulékok adnák. A másik elem a tőkefedezet elvén alapul. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók tagdíjat is fizetnének, amelynek összege a hozamokkal gyarapodna. A bérből levont járulékot és a befizetett tagdíjat egyéni számlán kezelnék, ezekből állapítanák meg később a nyugdíjat – emlékeztet a Népszava.
A Századvég elemzése szerint a svéd modell bevezetéséhez “áttervezésre és finomhangolásra” van szükség, de a rendszer lényege megmaradna: kizárólag a befizetett járulékokat, tagdíjakat lehetne nyugdíjra fordítani, vagyis, úgynevezett “kiegyenlítő mechanizmusok” mellett is folyamatosan, és akár jelentős mértékben is ingadozhatna a “nyugdíjak szintje” a foglalkoztatottság és a demográfiai változások miatt.
