Barátságosan viszonyulunk a Molhoz, nem barátságtalanul, mondta a budapesti szerdai sajtóbeszélgetésen Wolfgang Ruttenstorfer, az osztrák OMV vezérigazgatója, és a cég igazgatótanácsának elnöke. Ruttenstorfer azt állítja, hogy szeretnének leülni a Mol vezetőivel, és megbeszélni a Mol és OMV közötti együttműködés formáját. Ruttenstorfer közölte, hogy bármilyen, a szabályos tőkepiacon bevett együttműködési konstrukció – készpénzes vásárlás, részvénycsere, satöbbi – megvitatására nyitottak. Az OMV-vezér szerint azért volna szükség az együttműködésre, hogy az egyesített cég nagyobb, régiós projekteket tudjon megvalósítani, állandóan együtt tudjanak működni, ne csak eseti jelleggel. Emellett szeretnék elejét venni annak, hogy a piacon erőteljesen zajló konszolidációból vesztesen kerüljenek ki. Rutterstorfer hozzátette, hogy egy Mol-OMV fúzió 4 milliárd eurós (1 billió forint) megtakarítást eredményezne az elkövetkező 10 évben az egyesülő cég szintjén.
Korábban Mosonyi György, a Mol vezérigazgatója azt állította, hogy az OMV egyértelműen felvásárlási ajánlattal állt elő. Ruttenstorfer szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy „számos alternatívát javasoltak az együttműködésre”, de a Mol menedzsmentje elutasította az összeset. Ugyanakkor az OMV-vezér nem tagadta kategorikusan, hogy a felvázolt sémák között lett volna felvásárlási ajánlat. „Azt szeretnénk, ha a részvényesek szabadon dönthetnének, hogy mi legyen részvényeik sorsa. Azonban rendkívüli közgyűlést nem hívunk össze” – jegyezte meg Ruttenstorfer.
Az OMV első embere azt is hozzátette, hogy felvásárlási ajánlatot csak akkor indítanának, ha ebbe a Mol menedzsmentje is beleegyezne, de egyelőre ez nincsen napirenden. Ruttenstorfer azt állítja, hogy ha a két cég egyesülne, azt közös menedzsment vezetné, a Mol főhadiszállása pedig Budapesten maradna. Azt is megjegyezte, hogy az egyesülés esetén „esetleg el kellene adni egy-két benzinkutat”. A finomítókkal kapcsolatban annyit mondott: „Meg kell várni, hogy mit mond Brüsszel; esetleg a finomítói kapacitás egy részét elérhetővé kell tenni mások számára is.”
Nem adják el a Mol-részvényeket
Rutterstorfer elmondta, hogy az OMV már Csák Jánossal – a Mol Rt. elnöke 1999. február 24. és 2000. június 21. között – is tárgyaltak egy esetleges együttműködésről, ám az utóbbi egy évben váltak intenzívebbé a megbeszélések. Hozzátette: az OMV-nek van ideje várni, akár 2-3 évig is és a részvényesek oldaláról sincs olyan nyomás, amely sürgetné a Mol-pakett eladását. Ruttenstorfer hozzátette, hogy jó befektetésnek tartják a Mol-részvényeket, többek között azért, mert a pakett nagy részéhez nagyon olcsón jutottak hozzá. (Piaci vélemények szerint 2000-ben 4200-4300 forintos árfolyamon vásárolhatott Mol-t az OMV.)
Emellett Rutterstorfer megjegyezte, hogy a 18,6 százaléknyi Mol-pakett azért is jó befektetés, mert így megakadályozhatják, hogy más vásárolhassa fel a Molt. Szóvivője útján cáfolta, hogy több Mol-részvénnyel rendelkeznének, és ők sem tudják, hogy a piaci pletykák által sokszor nekik tulajdonított, a Bank Austria Creditanstalt (BACA) kezében lévő közel 6 százaléknyi részvény az OMV tulajdonában lenne.
Zuhanó Mol
Az OMV-vezér bejelentései rosszul hatottak a Mol-részvények árfolyamára, amelyek szerda délután 12:30 körül 27 800 forintról 27 300-ra estek, majd 13:30 körül a napi mélypontot jelentő 26 850 forintos árfolyamra küzdötték le magukat. Négy óra körül azonban a 27 200 – 27 400 forintos sávba ékelte be magát a részvény. A Mol esésének időpontjában az OMV-részvények 43,50-ről 44,40 euróra emelkedtek a bécsi tőzsdén. A délután folyamán az OMV-papírok lesüllyedtek a 44 eurós szintre, de négy óra körül újból 44,30-44,40 körül mozogtak.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
