Gazdaság

Átírható határok

Románia legnagyobb könyvesboltját nyitotta meg a magyar Libri-hálózat, amely további terjeszkedést és 20-30 százalékos piaci részesedést tervez.

Hatezer román és ezer magyar nyelvű kiadványával a Libri októberben nyílt kolozsvári üzlete már rögtön háromszor akkora kínálatot nyújtott, mint a forgalmazott tételek szerinti második számú romániai könyvesbolt. A magyar könyvterjesztő lánc első külföldi egysége 650 négyzetméterével jelenleg Románia legnagyobb könyvkereskedése.

FÁZISKÉSÉS. A 22 milliós Románia mérete Szombathelyi Péter, a Libri igazgatója szerint indokolja, hogy itt kezdték meg az eddig 350 ezer eurós (88 millió forintos) befektetéssel járó régiós terjeszkedést. Kérdés viszont, hogy milyen eredményekkel kecsegtet a rendezetlen román könyvpiac. Szomszédunknál a rendszerváltás után ugyanis Magyarországhoz hasonlóan megtört az olvasási kedv, velünk ellentétben viszont a könyveladás azóta sem talált magára. Bár hiteles adatokhoz alig lehet hozzájutni, a terjeszkedést megelőző kutatásaik szerint egy átlagos romániai olvasó egyharmad annyi könyvet vásárol, mint egy magyar. Ezt többek között a szűk választékkal magyarázzák, amit a könyvek gyenge nyomdai minősége, valamint a kiadói oldalon tapasztalt finanszírozási nehézségek is súlyosbítanak.


Átírható határok 1

Romániában ma nincs az egész országot lefedő könyvterjesztő hálózat. Fotó: Biró István

A piac legnagyobb hiátusa azonban a terjesztés. „A kisebb román városokban egyáltalán nincs könyvesbolt, ahol pedig van, ott csak egyes kiadók könyveit forgalmazzák, így az olvasók soha nem látják át a teljes választékot” – mutat rá Szabó Gyula, a Kolozs megyei Kriterion Könyvkiadó igazgatója, aki eddig lehetetlen feladatnak látta, hogy az ország távolabbi pontjaira is eljuttassa az általuk gondozott magyar és román nyelvű kiadványokat. A jelenleg működő kisebb terjesztőláncok – amelyeket többségében a kiadók maguk tartanak fent – csak egy-egy megyét fednek le ugyanis, országos terjesztő hálózat mind ez idáig nem fejlődött ki.

Bár a kialakulatlan piaci viszonyok, az infrastruktúra hiánya megnehezítik a Libri romániai indulását, az országos hálózatra mutatkozó igény lehetőséget is kínál. A hazai környezetben bevált receptet örökíti át az itthon 46 hazai üzletet birtokló lánc. A Libri könyvpalota térbeli adottságai, a széles, 2008-ra 10 ezer kötetre bővülő árukészlet és a román könyvpiacon még ismeretlen vásárlásélénkítő, vevőbarát akciók – például az utalványok és különböző kedvezményrendszerek – jókora előnynek bizonyulhatnak a versenytársakkal szemben. Bizakodásra adhat okot az is, hogy a romániai Libri újdonsült igazgatója, az amerikai származású John Holm 2003-ban már levezényelte a Subway gyorsétteremlánc magyarországi kiépítését.

A múlt tapasztalatai a piacra lépés időzítésében is szerepet játszottak. A közelmúltban elindult román plazaépítési láz ugyanis a másfél évtizeddel ezelőtti magyar kereskedelmi viszonyokat tükrözi. A Cushman & Wakefield ingatlan-tanácsadó cég 2007-es adatai szerint Kelet- és Közép-Európában Lengyelország után Romániában épül a legtöbb bevásárlóközpont – 2010-ig előreláthatólag közel 850 ezer négyzetméternyi felület. A Libri a helykiválasztásban ezekre az újonnan emelt, magas vásárlókoncentrációt indukáló plazákra fókuszál. A 300 ezres lakosságú Kolozsvárott például mindjárt kettő is akadt, amelyek közül a Libri a szintén magyar érdekeltségű központba, a TriGránit 140 millió eurós beruházásában felhúzott Polus Centerbe helyezte a székhelyét. Itt a könyvterjesztő mellett más hazai cégek, például a Pannon Bútor vagy a Kreatív Hobby is először próbálnak szerencsét a román piacon (lásd a keretes írást).

TÚLNŐNEK MINDENKIT? Ha az első kolozsvári üzlet jól teljesít, nyílhatnak a következő Librik a határ túlsó oldalán, egyelőre szintén bevásárlóközpontokban. Szombathelyi Péter 2008-ra 800 ezer eurós árbevételre számít az első üzletből, a távolabbi jövőben pedig 20-30 százalékos piaci részesedésben bízik. „Célunk, hogy Románia legnagyobb könyvterjesztőjévé nőjük ki magunkat” – emelte a tétet a Ziarul Financial című román gazdasági lapnak nyilatkozó John Holm. A román újság öt éven belül további húsz Libri-kereskedés megnyitásáról írt, míg a Krónika című erdélyi lap a terjeszkedésre Románia más nagyvárosai közül Bukarestet, Brassót, Konstancát, Temesvárt, Aradot és Nagyváradot valószínűsítette. Emellett Szlovéniát és Horvátországot emelte ki a tervezett célpontok között. Szombathelyi azonban nem iszik előre a medve bőrére: a jövőt illetően a kolozsvári üzlet 2008-as eredményei döntenek.


Szomszédolók

Románia iránt szomszédunk uniós csatlakozása óta a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint a Román-Magyar Üzleti Egyesület adatai szerint jócskán megélénkült a magyarországi cégek érdeklődése. Tavaly összesen 1010 hazai társaság telepedett le a határ túloldalán, 38 százalékkal több, mint 2005-ben. Így a Romániában összesen működő több mint 7500, többségében Erdélyben bejegyzett magyar tőkeérdekeltségű vegyes vállalattal Magyarország a cégek számát tekintve az 5., a bejegyzett törzstőke mértéke szerint a 14. befektetővé vált a román piacon. A magyar vállalatok főként kis törzstőkével létrehozott befektetéssel jelennek meg, ugyanakkor az invesztíciók mintegy 90 százalékát a 15 legnagyobb tudhatja magáénak a szomszédos országba „átruccanó” magyar vállalatok közül.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik