Gazdaság

Felelős döntéshozókat!

Némiképp elgondolkoztató Fabricius Gábor Fair play? című publicisztikájának (Figyelő, 2007/50. szám) egy mondata: „A kormány jelenleg futó politikai kommunikációja a sportszerűséget kéri számon az országtól.”

Szerintem vannak az országban jó néhányan, akik ma nemcsak a sportszerűséget, hanem a hitelességet és a valódi felelősséget is elvárnák a kormánytól.

A döntések idején általában nagy a tolongás, mint egy török bazárban, de ha esetleg egy elhibázott döntés negatív következményeivel összefüggésben valaki a felelősséget kezdené firtatni, akkor egy csapásra mintha a Holdon lennénk, sehol egy teremtett lélek. Az nem tűnik komoly felelősségvállalásnak, hogy ha valaki nagyon elront valamit, akkor felajánlja lemondását, s azt az illetékes vagy elfogadja, vagy nem. Ennél nagyobb súlyának kellene lennie a felelősségnek ahhoz, hogy annak hatása is legyen.

Nem Szibériára, vagy hűvös börtönökre kellene ezzel kapcsolatban gondolni, annak nem sok értelme lenne, sokkal inkább valami amerikai módszerhez hasonlóra, miszerint ha valaki kirívóan hibás, vagy törvénytelen döntéseket hoz, az járhat olyan következménnyel, hogy az érintett sem az államigazgatásban, sem a civil szférában fontos döntésekkel járó vezető beosztást élete hátralévő részében már nem tölthet be.

Szigorodó követelmények mellett feltehetően kevesebben akarnának dönteni, s talán többségében olyanok, akik képesek és hajlandók döntéseikért a felelősséget is vállalni.
HIRKÓ CSABA, Budapest


Kisebb árrés

Az Átvételi viszonyok címmel megjelent cikkük (Figyelő, 2007/50. szám) állítása szerint az egy ADSL ügyfél esetében elérhető EBITDA (kamat, adófizetés és amortizáció előtti eredmény) akár 55-60 ezer forint is lehet. Ez téves összeg. Az ADSL esetében az internetszolgáltatók a Magyar Telekom nagykereskedelmi termékét „értékesítik tovább” az ügyfelek részére, s nyújtják az ügyfélszolgálat, hibabejelentés és egyéb kiegészítő szolgáltatásokat. Az elérhető árrés 20-30 százalék között alakul. Ebből levonva az üzemeltetés, ügyfélszolgálat, nemzetközi bérelt vonal és egyéb költségeket, az egy ADSL ügyfél esetében elérhető éves EBITDA 8-10 ezer forint körül alakul. Azaz körülbelül egyhatoda a cikkben jelzett értéknek. Ugyanakkor más internet-hozzáférés szolgáltatások esetében (például kábeltévé vagy a TVnet által nyújtott ADSL3G hurokátengedés) ennél jóval magasabb EBITDA szint is elérhető. Ebben az összefüggésben viszont az ADSL előfizetésekért kapott 400 millió forintos vételár kifejezetten jónak mondható.
CSIZMADIA CSABA, TVnet marketing- és stratégiai igazgató

A pontatlan becslésért az érintettek és olvasóink elnézését kérjük. A szerk.


A búrkifli áfája
Megdöbbenve olvastam Fabricius Gábor Fair Play? (Figyelő, 2007/50. szám) írását az adóelkerülés elleni kormányzati kampányról. A címet olvasva azt vártam, hogy reklám/marketing szakmai szempontok szerinti értékelést/véleményt fogok olvasni. Ezzel szemben a szerző a közgazdasági és adózási vizekre evezett, amelyekben láthatóan nem túl járatos.

A búrkifli utáni általános forgalmi adóról viccel, mintha annak megfizetése – sőt egyáltalán a fizetési kötelezettség létezése – valami nevetséges, felesleges bürokratikus kötelem lenne, míg meg nem fizetése pedig hősies tett, fricska az állam orrára.

Célszerű lett volna a szerzőnek kicsit utánaolvasnia, hogy az a bizonyos 3700 milliárd forint be ne fizetett adó milyen számítások alapján jött ki. Könnyen megtalálhatta volna olvasgatása közben azt is, mekkora bevétele származik a költségvetésnek az általános forgalmi adóból, mennyi a társasági adóból, továbbá, hogy mekkora a feketegazdaság becsült aránya a gazdaságon belül. Ezek után már csak néhány perc gondolkodásra lett volna szüksége ahhoz, hogy megértse: itt nem egy búrkifli áfájáról van szó.

De láthatóan egyszerűbb volt gyorsan eleget tennie hirtelen belső publikációs kényszerének, mint kicsit elmélyülni választott témájának háttéranyagában.
VARGA PÁL



Felelős döntéshozókat! 3

A helyes számsor a következõ:

Hibaigazítás
Kézműves konfekció című cikkünkben (Figyelő, 2007/49. szám) sajnálatos elírás történt. Az Art’z Modell ruházati cég árbevétele a grafikonon megjelentekkel ellentétben nem milliárd, hanem természetesen millió forintban értendő. A hibáért az érintettek és az olvasók elnézését kérjük. A szerk.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik